60 kilométer sztrádát építettek Romániában. De mennyit ígértek?

2019. 04. 29., 12:45

Hatvan kilométerrel, 7,9 százalékkal bővült tavaly decemberre a romániai autópálya-hálózat a 2017-es év végéhez mérten.

A hivatalos statisztika szerint tavaly összesen 86 234 kilométer közút volt Romániában, amiből 17 740 kilométer (20,6 százalék) főút, 35 085 kilométer (40,7 százalék) megyei és 33 409 kilométer (38,7 százalék) községi út – írja a Krónika.

A főutak 34,9 százaléka (6194 kilométer) volt európai rangú út és mindössze 4,6 százalék (823 kilométer) autópálya.

2017 decemberében az akkori közlekedésügyi miniszter, Felix Stroe úgy nyilatkozott: 156 kilométerrel fog bővülni 2018-ban az autópálya-hálózat.

2018. december elején Darius Vâlcov, Viorica Dăncilă kormányfő gazdasági ügyekért felelős tanácsadója már ennek felét sem tudta megjósolni, ő akkor azt becsülte, hogy az év végéig még összejön 73 kilométer új sztráda.

Tíz nappal később Narcis Neaga, az országos közútkezelő vezetője azt mondta, 100 kilométer autópályát építettek az év folyamán, és ebből 60 kilométert lehet év végéig átadni a forgalomnak.

Viorica Dăncilă kormányfő bejelentette: amennyiben december 31-éig nem épül meg az ígért 100 kilométer sztráda, menesztik az országos közútkezelő vezetőjét, ám azóta is ő vezeti a szakhatóságot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS