3200 milliárd forintból valósulnak meg útfejlesztések 2024-ig

2020. 06. 29., 17:45

A hazai úthálózat fejlesztése 3200 milliárd forintból valósul meg 2024-ig, ebből 1800 milliárd forint hazai költségvetési forrás – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára Rajkán, az M15-ös autóút autópályává történő bővítésének záró-sajtótájékoztatóján.

Tóth Péter kiemelte: a fejlesztések fő célja, hogy a megyei jogú városok és a kiemelt gazdasági területek bekapcsolódjanak a gyorsforgalmi hálózatba négysávos utakkal, az autópályák és autóutak elérjék az országhatárt és az ország bármely településéről fél órán belül elérhető legyen egy négysávos út.

2010 óta mintegy ötszáz kilométer autópálya vagy autóút épült meg és hatezer kilométernyi út újult meg – mondta, hozzátéve, hogy míg 2010-ben három országhatár volt elérhető négysávos úton, ma már kétszer annyi.

Hangsúlyozta, hogy az M15-ös autópálya tavaly decemberi átadásával a magyar-szlovák közlekedési kapcsolatok bővültek. 2010 óta több Ipoly-híd épült meg és őszre befejeződik az új komáromi Duna-híd kivitelezése is – tette hozzá. Kitért arra is, hogy az M70-es úttal négysávos kapcsolat épült ki Szlovénia felé, emellett folyamatban van az M30-as út kivitelezése, amellyel Kassáig lehet majd négysávos úton közlekedni.

Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy az M15-ös autópálya segíti és hosszú távon kihatással van a visegrádi országok kapcsolatára. Korábban nehézséget okozott, hogy nem volt megfelelő közúti összeköttetés, december óta azonban autópályán lehet eljutni Budapestről Pozsonyba és Prágába - tette hozzá.

A további politikai és gazdasági kapcsolataink megerősítése érdekében ez fontos beruházás volt - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy a korábban "halálútként" emlegetett M15-ös, ahol a bővítés előtt nagy volt a forgalom és sok baleset történt, az "élet útjává" vált abból a szempontból is, hogy gazdaságélénkítést jelenthet a térségnek.

Vizi Norbert, a beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. projektiroda vezetője elmondta, hogy a 19,5 milliárd forintból autópályává bővített M15-ös úton tavaly decemberre elkészültek azokkal a munkálatokkal, amelyek lehetővé tették, hogy a sztráda minden sávját át tudták adni a forgalomnak. Az elmúlt fél évben egyebek mellett a vízelvezetést építették ki, összekötő utakat és járdát alakítottak ki az egykori rajkai határátkelő épületénél, emellett beüzemelték az üzemi hírközlési rendszert.

Kiss Vince, Rajka polgármestere azt emelte ki, hogy a kiépült fel- és lehajtókkal a térség gazdasági fejlődése lehetővé vált. Kitért arra is, hogy a decemberi átadás óta nem történt baleset az úton. (MTI; fotó: NIF Zrt.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS