Drága sport a golf? Főként idős milliomosok játsszák? Egyáltalán sportnak nevezhetjük? Tíz felvetés, amit könnyen meg lehet cáfolni.
A világon közel 60 millió ember golfozik, ehhez képest Magyarországon elég szerény számról beszélhetünk. Ennek egyik oka lehet az is, hogy számos tévhit él a fejekben a sporttal kapcsolatban. Azt gondoljuk, ez egy drága sport, főként gazdag idős férfiak játsszák. Sokan megkérdőjelezik, hogy sport-e egyáltalán. A Zala Springs TOP 10-es összeállításában ezeket a tévhiteket szeretné eloszlatni.
1. A golfozás drága sport, csak a gazdagok engedhetik meg maguknak
Magyarországon 1 500 regisztrált golfozó van. Ezzel szemben közel 550 000-re tehető a síelők száma. Pedig a golf nem drágább a síelésnél. Mind a két sportnál szükséges az elején beruházni a felszerelésbe, itt is vannak drágább, olcsóbb szettek és ugyanúgy lehet használtan is vásárolni. A golfoktatás és a pályabérlet a síoktatás és síbérlethez hasonló árakon érhető el, és egy jó pályához nem is kell külföldre menni, hiszen itthon is találunk nemzetközi színvonalú pályákat. A kezdeti költségeket növeli a rengeteg elvesztett labda, de ha valaki spórolni szeretne a pálya erdeiben és tavaiban is sokat találhatunk. A gyakorlottak már tudják, hogy a pályafelügyelőtől is kedvezményesen lehet használt labdát vásárolni.
2. A golf az idősek sportja
Tény, hogy a golfozás kortól független, hiszen 80 évesek is játsszák, de nagyon sok országban, mint például Amerikában, a fiatalok közt is nagy népszerűségnek örvend. Csoportosan együtttudnak játszani, kint vannak a természetben és nem mellesleg lehetőség van közben iszogatni, enni vagy szivarozni is. A golfpályák többségén van büfékocsi, ami körbe jár, de mi is vihetünk magunkkal néhány üveg sört vagy akár pezsgőt!
3. Magányosok sportja
Természetesen van lehetőség egyedül is kimenni a pályára ütögetni, de nem ez a jellemző. Egy amerikai mondás szerint: „A legjobb üzletek a golfpályán köttetnek.” A játékosok általában 4 fős csapatokban mennek játszani, ez állhat ismerős emberekből, összeszokott párokból. Gyakran előfordul az is, hogy ismeretlen emberek kerülnek össze, s ez remek alkalmat nyújt új, értékes kapcsolatok kialakítására.
4. Nem is igazi sport
Ez a tévhit akkor dőlt meg, amikor először kimegyünk játszani és másnap olyan helyen is fáj, ahol korábban azt sem tudtuk, hogy létezhet izom. Tanulmányok szerint a golf swing – maga az ütés – az egyik legösszetettebb mozgás. Szakemberek szerint egy pontos ütéshez több száz dologra kell a játékosnak egyidejűleg figyelnie – az egyensúlyra, tartó izmokra, vállra, csípőre, stb., stb., stb. Egy olimpiai bajnok atléta mondta élete első 18 lyukas pályája végig játszása után, hogy nehezebb volt, mint bármelyik atlétikai edzés, amin valaha részt vett.
5. A golfosok csak gyalogolnak
Churchill híres mondása: „A golf a nyugodt séta halálos ellensége.” Játék közben annyira az ütésekre és a labdára koncentrálunk, hogy észre sem vesszük, ahogyan legyalogolunk 9 kilométert. Volt egy svéd kutatás, amely szerint a golfozás 5 évvel hosszabbítja meg életünket.
Mindemellett a golfozás mentálisan is fáraszt. A sikerhez 90 százalékban fejben kell ott lenni. Olvasni a greent, figyelni a pályát, az ütőválasztást, pályakialakítást, hogy elkerüljük a bunkereket. Választani, hogy milyen ütéstechnikát használjunk. A swingnél a legapróbb mozdulatok is számítanak. Lehet valaki profi golfozó, de ha bal lábbal kell fel, nem tud koncentrálni, akkor könnyen lehet sikertelen a játék is. Ha valaki szeretne jól teljesíteni a golfban, akkor a jelenben kell lenni, nem a múltban, nem a jövőben, hasonlóan, mint az életben.
6. Semmi változatosság nincs benne
Kevésbé kötött formája a golfnak a Texas Scramble, ahol a csapattársakkal együttműködve kell minél jobb eredményt elérni. Az egyik legelterjedtebb forma a stroke play, ahol a cél, hogy minél kevesebb ütésből végig vigyük a pályát. Egy 18 lyukas pálya esetén, profi szinten 72 ütés vagy annál kevesebb, egy hobbi golfozó kb. 100 ütésből tudja teljesíteni. További lehetőség a speed golf, ahol a lényeg, hogy minél gyorsabban teljesítsük a szakaszt, vagy az 1 ütős kihívás, ahol csak egy ütőt lehet használni játék közben. Új izgalmas forma a strip golf, amelyben, ha rosszul ütünk, le kell vetni egy ruhadarabot.
7. Mindig csöndben kell lenni játék közben
A golfozás etikettjéhez hozzátartozik, hogy a golfpályán mérsékelt hangerőn kommunikálunk és elütés közben csöndben vagyunk, hogy ne zavarjuk golfozó társainkat a koncentrálásban. Azonban van egy ezzel ellentétes formája is a játéknak, a „long drive”, amikor dübörgő zene szól az elütések közben is. Ebben a műfajban a játékosok akár 360-380 métert is tudnak ütni.
8. Nincs benne semmi izgalom, rizikó
Elsőre tényleg azt gondolhatjuk, hogy ez egy nyugodt kikapcsolódás. Azonban a játék izgalmas, sőt, stresszes is lehet, hogy össze tudjunk hozni egy-egy jobb ütést. Vagy épp az ellenkezője. A „hole in one”, amikor egy ütésből lyukba találunk, ez esetben mindenkit kötelesek vagyunk a klubházban meghívni egy kör italra. Magyarországon ez általában nem jelent tömegeket, de Amerikában külön biztosítás van rá, ha valaki „hole in one”-t üt, akkor ne terhelje meg annyira a bankszámláját a buli.
9. Csak férfiak játszanak
A golfozók 70 százaléka férfi, azonban ez nem jelenti azt, hogy csak a férfiak sportja. A legismertebb és eredményesebb magyar golfozó is egy hölgy, Lajtai-Rózsa Csilla. Vannak női golfszövetségek, saját versennyel – a Zala Springs női golfcsapata is idén alakult meg. A sport külön vonzereje lehet a hölgyek számára, a csinos golf szettek széles választéka.
10. Kezdők és félprofik nem játszhatnak együtt
A handicap rendszernek köszönhetően a különböző szintű játékosok könnyedén össze tudják hasonlítani tudásukat. Így kezdőként is versenybe szállhatunk profikkal, félprofikkal szemben is. Egy játékos ugyanis nem a másik ember ellen küzd, hanem a pályát, pontosabban a pálya tervezőjét kell legyőznie!
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.