Három régióban már megvannak a legvirágosabb települések

2019. 08. 21., 08:45

A Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyét magában foglaló régióban hirdették ki először a Virágos Magyarország verseny győzteseit.

Idén először már nem csak országos díjátadón értékelik a Virágos Magyarország versenyben részt vevő településeket, hanem első körben területi szinten mérkőzhetnek meg a városok és falvak – írja a turizmus.com.

Az első területi díjátadót Keszthelyen szervezték meg, ahol a Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyét magában foglaló régióhoz tartozó települések között hirdették ki a nyerteseket. A három megyéből pályázó városok között Lenti, a falvak között pedig Lipót lett az első helyezett, így a térségből ők indulhatnak az országos fődíjért folyó versenyben.

A Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyéket magában foglaló régió további díjazottjai:

Arany Virág díj – Bókaháza, Zalaszentmárton (Zala megye)

Díszkertészek különdíja (a Magyar Díszkertészek Szövetségének díja) – Rábapordány(Győr-Moson-Sopron megye)

Helyi Érték Különdíj (a Balatoni Szövetség díja) – Balatongyörök (Zala megye)

A Legvirágosabb Úti Cél verseny (közönségdíj, Facebook-szavazás az 1000 fő és kisebb lélekszámú falvak kategóriában – Acsalag (Győr-Moson-Sopron megye)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS