Ahogy jött a vírus, úgy tévézett egyre több fiatal

2020. 08. 10., 13:00

A lakosság nagy része a tévéhez fordult információkért a rendhagyó helyzetben – derül ki a Nielsen 2020 első féléves elemzéséből.

A Nielsen Közönségmérés elemzést adott ki a 2020. január 1 – július 31. közötti időszakról – vagyis a hazai veszélyhelyzetet közvetlenül megelőző, lefedő és azt követő hetekről, hónapokról – írja a Kreatív Online.

A tavaszi hónapokban azonban egyre látványosabb eltérések figyelhetők meg 2019-hez képest, és csupán az iskolai nyári szünet beköszöntével térnek vissza a nézőszámok a szokásos trendekhez.

A legnagyobb különbség a 4-17 éveseknél jelentkezett, ahol egyértelműen látszik, hogy abban a délelőtti – kora délutáni idősávban, amikor alapvetően az iskolapadban ülnének a gyerekek, lényegesen több tévénéző volt.

A 18-49 évesek esetében is nőtt a nézőszám: reggel 7-től lényegében az egész nap folyamán többen ültek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban. A pandémia időszak az 50 év felettiek esetében okozta a legkisebb elmozdulásokat.

A tévé által elért nézők napi átlagos száma a 11. héttől, a veszélyhelyzet kezdetétől, nőtt meg hirtelen: az első hetekben a 4 évnél idősebb lakosságon belül naponta átlagosan akár 350 ezerrel is több néző ült le a képernyők elé, mint egy évvel korábban.

A tévénéző közönség kor szerinti összetételében elsősorban a 4-17 éves gyerekek aránya változott: míg jellemzően a nyári hónapokban sem éri el a 10 százalékot, addig idén a karantén időszakában egészen a 21. hétig elérte, sőt minimálisan meg is haladta azt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS