Nem volt elég körültekintő a K&H Bank, büntetett az MNB

2023. 08. 31., 18:09

Az MNB összesen több mint 20 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bankra a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságai miatt. A bank többek között számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be, ügyfél-átvilágítási gyakorlata nem volt megfelelő, nem tudott mindenkor megbizonyosodni a tényleges tulajdonos személyéről, s nem megfelelően működtette szűrőrendszerét sem.

A Magyar Nemzeti Bank célvizsgálatot folytatott le a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.-nél a hitelintézet pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységének ellenőrzésére. A jegybanki vizsgálat a 2020. október 1. napjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.

Az MNB a K&H Bank pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységével kapcsolatban a legsúlyosabb hiányosságokat a bejelentési gyakorlatával, illetőleg a tényleges tulajdonos személyének megállapításával kapcsolatban tapasztalta. Eszerint a bank gyakorlatában nem helyezett megfelelő hangsúlyt a tényleges tulajdonosok személyének megállapítására, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megismerésére.

A tényleges tulajdonos kilétére vonatkozó ellenőrzés nem szorítkozhat csak a vonatkozó nyilatkozatban szereplő személyes adatok ellenőrzésére anélkül, hogy a szolgáltató meggyőződött volna a megjelölt személy tényleges tulajdonosi minőségéről. Ezt csak akkor lehet biztonsággal megállapítani, amikor az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerével kapcsolatban már nem tehetők fel olyan kérdések, amelyekre a szolgáltató ne tudná a választ.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenység kapcsán kiemelt jelentőségű, hogy a szolgáltatók a lehető legteljesebb és naprakész információkkal rendelkezzenek az ügyfeleikről a felmerülő kockázatok pontos és hatékony kezelése érdekében.

Az MNB a bank ügyfél-átvilágítási gyakorlatában további hiányosságokat is talált. A hitelintézet nem ismerte fel egyes ügyfeleinek magas kockázati profilját, ezért bizonyos esetekben nem alkalmazott fokozott ügyfél-átvilágítást.

A vizsgálat további hiányosságokat tárt fel a K&H Banknál a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésének gyakorlatával összefüggésben is. A hitelintézet a szűrőrendszerének működtetése kapcsán a jogszabályban előírt egyes kötelező szűrési eseteket nem vezette be a jogszabályban előírt határidőben, továbbá nem dolgozta fel határidőben a szűrési riasztásokat. Hiányosságok voltak tapasztalhatóak a szűrőrendszer belső eljárásrendjével kapcsolatban is, mivel az nem felelt meg teljeskörűen a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek.

A jegybank szabálytalanságokat azonosított a K&H Bank gyakorlatában a belső szabályzatában meghatározott vezetőjének döntését igénylő esetekben.

A célvizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB összesen mintegy 20,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, s (a jogsértések típusától függően) 2023 végi és jövő decemberi határidőkkel kötelezte a K&H Bankot a hiányosságok kijavítására. Az MNB kötelezte továbbá a bankot ezen belső intézkedéseire vonatkozó belső ellenőrzés elvégzésére és az intézkedések végrehajtását igazoló rendkívüli adatszolgáltatásra a jegybank felé.

A bírságösszegek meghatározásakor az MNB súlyosbító körülményként értékelte többek között a bank piaci részesedését, az ismétlődő hiányosságokat, a mulasztással előidézett kockázat mértékét, valamint a biztonságos működésre gyakorolt hatást. Enyhítő körülménynek számított viszont, hogy a hitelintézet egyes jogszabálysértések kiküszöbölése érdekében már intézkedéseket hozott. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS