Nem nyúlhat a bank az szja-visszatérítéshez

2022. 01. 25., 14:48

Január 24-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy eddig még nem tisztázott részletkérdés a februári szja-visszatérítésekkel kapcsolatosan. A szabályozás gyakorlatilag kimondja, hogy harmadik fél nem érvényesítheti követelését az szja-visszatérítésre jogosult fél ebből származó februári bevételéből – hívja fel a figyelmet dr. Zsidi Roland, az ICT Legal, dr. Termel Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Az szja-visszatérítést lehetővé tevő 2021. évi CXXX. törvény eddig csupán arról rendelkezett, hogy az szja kedvezménnyel szemben az állami adó- és vámhatóság visszatartási jogot nem gyakorolhat, tehát hiába van fennálló adótartozása az adózó magánszemélynek, az nem befolyásolja az szja kedvezmény kifizetését.

Harmadik fél – tipikusan ilyen a banki jelzálogból és egyéb, követeléskezelőknek átadott követelésekből eredő követelések – által végrehajtási eljárásban érvényesített követelése kapcsán eddig azonban nem volt rendelkezés, így eddig az szja-visszatérítés nem volt mentes a letiltás alól.

A jogalkotó ezzel lényegében a Végrehajtási törvényben szabályozott „letiltás alól mentes juttatások” közé – ilyen többek között a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, az anyasági támogatás, az ösztöndíj – emelte be az szja visszatérítést.

Ez a kormánydöntés több tízezer magánszemélyt, több ezer családot érintő, eddig nem szabályozott kérdésre adja meg az egyértelmű választ – hívta fel a figyelmet dr. Zsidi Roland, az ICT Legal, dr. Termel Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Az új szabályozás értelmében már követelésfoglalást sem lehet foganatosítani ezen összegre, ezzel kívánja a jogalkotó elérni eredeti szándékát, miszerint az szja kedvezmény a magánszemélyeknél kerüljön jóváírásra.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS