Nem nyúlhat a bank az szja-visszatérítéshez

2022. 01. 25., 14:48

Január 24-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy eddig még nem tisztázott részletkérdés a februári szja-visszatérítésekkel kapcsolatosan. A szabályozás gyakorlatilag kimondja, hogy harmadik fél nem érvényesítheti követelését az szja-visszatérítésre jogosult fél ebből származó februári bevételéből – hívja fel a figyelmet dr. Zsidi Roland, az ICT Legal, dr. Termel Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Az szja-visszatérítést lehetővé tevő 2021. évi CXXX. törvény eddig csupán arról rendelkezett, hogy az szja kedvezménnyel szemben az állami adó- és vámhatóság visszatartási jogot nem gyakorolhat, tehát hiába van fennálló adótartozása az adózó magánszemélynek, az nem befolyásolja az szja kedvezmény kifizetését.

Harmadik fél – tipikusan ilyen a banki jelzálogból és egyéb, követeléskezelőknek átadott követelésekből eredő követelések – által végrehajtási eljárásban érvényesített követelése kapcsán eddig azonban nem volt rendelkezés, így eddig az szja-visszatérítés nem volt mentes a letiltás alól.

A jogalkotó ezzel lényegében a Végrehajtási törvényben szabályozott „letiltás alól mentes juttatások” közé – ilyen többek között a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, az anyasági támogatás, az ösztöndíj – emelte be az szja visszatérítést.

Ez a kormánydöntés több tízezer magánszemélyt, több ezer családot érintő, eddig nem szabályozott kérdésre adja meg az egyértelmű választ – hívta fel a figyelmet dr. Zsidi Roland, az ICT Legal, dr. Termel Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Az új szabályozás értelmében már követelésfoglalást sem lehet foganatosítani ezen összegre, ezzel kívánja a jogalkotó elérni eredeti szándékát, miszerint az szja kedvezmény a magánszemélyeknél kerüljön jóváírásra.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS