Négy bankkal szerződött a Diákhitel Központ

2023. 05. 25., 16:25

A Diákhitel Központ által a pénzintézetek számára meghirdetett nyílt pályázaton hat jelentkezőből négy pénzintézettel, az Erste, a Gránit, az MBH és az OTP Bankkal szerdán megkötötték a megállapodást, amely rendkívül kedvezményes számlacsomagokat nyújt az ügyfeleknek.

A nyertes pénzintézetek vállalták, hogy 2023. július 1-től egy minden eddiginél kedvezőbb folyószámla megnyitásának lehetőségét biztosítják az új, szabad felhasználású Diákhitel1 szerződést kötő ügyfelek számára. Ezáltal évente 6000-8000 hallgatónak csökkennek a hitel igénybevételével kapcsolatos költségei és kiegészítő kedvezményes banki szolgáltatásokhoz is jutnak.

A Diákhitel Központ közleményében kiemelték, hogy nem Diákhitel1 szerződést kötő új ügyfelei és a korábban megkötött, bármilyen típusú diákhitel szerződéssel rendelkező ügyfelek számára is választható a kedvezményes diákhitel számla. Ezzel 200 ezer meglévő diákhiteles számára nyílik meg a kedvezményes bankszámla nyitás lehetősége.

A nyertes pénzintézetek a diákhitel számlához ingyenesen biztosítják a legfontosabb kapcsolódó alapszolgáltatásokat, mint az egyedi bankkártya, a számlavezetés, netbank, mobilbank, telebank, személyes megjelenés nélküli ügyintézés vagy a folyószámla megszűntetése.

A pénzintézetek az ingyenes szolgáltatásokon túl további, kedvezményeket biztosítanak a diákhiteles számlatulajdonosoknak, amelyek között a lakáshitel felvétellel-, az értékpapír számlavezetési díjjal-, vagy biztosításkötési díjjal kapcsolatos kedvezményeket jelölte meg a központ közleménye.

A Diákhitel Központ idén júliustól már csak a hiteligénylő által kiválasztott nyertes pénzintézetnél vezetett kedvezményes diákhitel számlára utalja a szabad felhasználású, újonnan kötött Diákhitel1 szerződéseket. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS