Egyre „zöldebben” működik az MNB

2023. 08. 10., 19:23

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt 3 évben közel 60 százalékkal – az általa korábban vállalt mérték duplájával – mérsékelte működésének karbonlábnyomát. A jegybank egyebek közt az előző évre már teljesen megújuló forrásból származó villamosenergia-felhasználásnak, üzleti célú utazások jelentős csökkenésének, illetve a digitalizációnak köszönhetően vált zöldebbé. A következő három évre szóló környezetvédelmi stratégia további 15 százalékkal csökkentené az MNB károsanyag-kibocsátását, zöldítené a teljes hazai készpénzellátási láncot és a leányvállalatok működését is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programja részeként – 2020 és 2022 között közel 60 százalékkal mérsékelte operatív működésének karbonlábnyomát a 2019. évi bázishoz képest. Ezzel összességében évente mintegy 2-3 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól mentesítette a környezetet. A csökkenés mértéke jelentősen felülmúlja a jegybank a 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiájában tett vállalását, amely még 30 százalékos karbonlábnyom-csökkentést ígért.

A klímabarátabb működést jelentős részben a jegybanki irodák villamosenergia-felhasználása révén sikerült elérni. E téren ugyanis a megújuló forrásból származó energia aránya ugrásszerűen nőtt, sőt 2022-ben már elérte a 100 százalékot. Az MNB 2022 őszén ráadásul átfogó energiahatékonysági- és takarékossági programot indított, amely szintén hozzájárult a karbonlábnyom jelentős mértékű további csökkenéséhez.

Kisebbé tette emellett a karbonlábnyomot az is, hogy az elmúlt 3 évben a jegybanki üzleti célú utazások száma is jelentősen csökkent. Az MNB a külföldi kiküldetések kapcsán belső szabályzatában írta elő: környezettudatossági szempontokat is figyelembe kell venni az azokhoz kapcsolódó közlekedési eszközök megválasztásakor. A jegybank emellett áttért kiadványainak elektronikus továbbítására (a papír alapú helyett), s a digitalizáció erősítésével jelentősen csökkentette a papírhasználatot is.

A karbonsemleges működés fenntartása a 2023-2025. évi környezetvédelmi stratégia kapcsán is stratégiai kérdés – határozta meg az MNB igazgatósága. Ennek érdekében a következő 3 évben az eddigieken felül további 15 százalékkal (a 2019. évhez képest tehát összességében 75 százalékkal) csökkenteni kell a jegybank operatív működésének széndioxid-kibocsátását. Utóbbi elérése érdekében a belső folyamatok környezettudatosabbá tétele mellett folytatódnak a kibocsátást ellentételező jegybanki projektek a hazai természetes élőhelyek (pl. erdők) fejlesztésére is.

Az operatív tevékenység karbonlábnyomának csökkentésére az MNB a továbbiakban is nemzetközi környezettudatossági szabványok alapján fejleszti épületeit, ezáltal növeli azok környezeti teljesítményét, illetve további kezdeményezéseket (pl. vegyszermentes irodai takarítás, irodai komposztálás) indít el. A jegybanki működés zöldebbé tétele mellett az MNB elkötelezett a karbonlábnyom csökkentésére leányvállalatainál, illetve a magyarországi készpénzellátási lánc egészét illetően is.

A jegybank – honlapján évente megújított Környezetvédelmi Nyilatkozat kiadványában – folyamatosan beszámol a nyilvánosságnak a zöld fordulat érdekében tett belső erőfeszítéseiről. Ezek utat mutathatnak a pénzügyi intézmények és egyéb érintettek számára is, s egyúttal hitelessé is teszik az MNB zöld pénzügyi elvárásait is az általa felügyelt szektorok felé.

Magyar Nemzeti Bank

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS