A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt 3 évben közel 60 százalékkal – az általa korábban vállalt mérték duplájával – mérsékelte működésének karbonlábnyomát. A jegybank egyebek közt az előző évre már teljesen megújuló forrásból származó villamosenergia-felhasználásnak, üzleti célú utazások jelentős csökkenésének, illetve a digitalizációnak köszönhetően vált zöldebbé. A következő három évre szóló környezetvédelmi stratégia további 15 százalékkal csökkentené az MNB károsanyag-kibocsátását, zöldítené a teljes hazai készpénzellátási láncot és a leányvállalatok működését is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programja részeként – 2020 és 2022 között közel 60 százalékkal mérsékelte operatív működésének karbonlábnyomát a 2019. évi bázishoz képest. Ezzel összességében évente mintegy 2-3 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól mentesítette a környezetet. A csökkenés mértéke jelentősen felülmúlja a jegybank a 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiájában tett vállalását, amely még 30 százalékos karbonlábnyom-csökkentést ígért.
A klímabarátabb működést jelentős részben a jegybanki irodák villamosenergia-felhasználása révén sikerült elérni. E téren ugyanis a megújuló forrásból származó energia aránya ugrásszerűen nőtt, sőt 2022-ben már elérte a 100 százalékot. Az MNB 2022 őszén ráadásul átfogó energiahatékonysági- és takarékossági programot indított, amely szintén hozzájárult a karbonlábnyom jelentős mértékű további csökkenéséhez.
Kisebbé tette emellett a karbonlábnyomot az is, hogy az elmúlt 3 évben a jegybanki üzleti célú utazások száma is jelentősen csökkent. Az MNB a külföldi kiküldetések kapcsán belső szabályzatában írta elő: környezettudatossági szempontokat is figyelembe kell venni az azokhoz kapcsolódó közlekedési eszközök megválasztásakor. A jegybank emellett áttért kiadványainak elektronikus továbbítására (a papír alapú helyett), s a digitalizáció erősítésével jelentősen csökkentette a papírhasználatot is.
A karbonsemleges működés fenntartása a 2023-2025. évi környezetvédelmi stratégia kapcsán is stratégiai kérdés – határozta meg az MNB igazgatósága. Ennek érdekében a következő 3 évben az eddigieken felül további 15 százalékkal (a 2019. évhez képest tehát összességében 75 százalékkal) csökkenteni kell a jegybank operatív működésének széndioxid-kibocsátását. Utóbbi elérése érdekében a belső folyamatok környezettudatosabbá tétele mellett folytatódnak a kibocsátást ellentételező jegybanki projektek a hazai természetes élőhelyek (pl. erdők) fejlesztésére is.
Az operatív tevékenység karbonlábnyomának csökkentésére az MNB a továbbiakban is nemzetközi környezettudatossági szabványok alapján fejleszti épületeit, ezáltal növeli azok környezeti teljesítményét, illetve további kezdeményezéseket (pl. vegyszermentes irodai takarítás, irodai komposztálás) indít el. A jegybanki működés zöldebbé tétele mellett az MNB elkötelezett a karbonlábnyom csökkentésére leányvállalatainál, illetve a magyarországi készpénzellátási lánc egészét illetően is.
A jegybank – honlapján évente megújított Környezetvédelmi Nyilatkozat kiadványában – folyamatosan beszámol a nyilvánosságnak a zöld fordulat érdekében tett belső erőfeszítéseiről. Ezek utat mutathatnak a pénzügyi intézmények és egyéb érintettek számára is, s egyúttal hitelessé is teszik az MNB zöld pénzügyi elvárásait is az általa felügyelt szektorok felé.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.