„A pozícióhalmozás káros is lehet a vállalat irányítására”

2023. 09. 13., 15:10

Miközben a vállalatok hosszú távú eredményességének kulcsa a digitalizáció és a fenntartható működés, addig a döntéshozásért felelős igazgatósági tagoknak alig töredéke rendelkezik ilyen irányú tapasztalattal – mutat rá az EY európai pénzügyi szolgáltató cégeket elemző nemzetközi kutatása. A bankoknak, vagyonkezelőknek és biztosítóknak mihamarabb meg kell emelniük a női vezetők arányát is, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak.

A 13 európai országban több mint ezer igazgatósági tag értékelésén és 300 befektető megkérdezésén alapuló tanulmány szerint a pénzügyi szolgáltatók már elkezdték megreformálni az igazgatósági tanácsokat, de még bőven van tennivalójuk. Az idei év első felében kinevezett tagok mindössze negyedének van gyakorlati tapasztalata az ESG, illetve a fenntarthatóság területén, és alig harmaduk (36 százalék) rendelkezik széleskörű technológiai ismeretekkel, miközben a vezetői tapasztalatok mellett ezeket tartják kulcsfontoságú készségeknek (87 százalék) a befektetők Európában.

„A bankok, a biztosítók, a vagyonkezelők és a fintech cégek is egyre inkább érzékelik a piaci szereplők szigorodó elvárásait. Érdemes minél hamarabb olyan kontroll-folyamatokat kialakítaniuk, amik biztosítják a lehetőséget arra, hogy folyamatosan felül tudják vizsgálni és szükséges esetén akár bővíteni az igazgatósági tanács körét. Ezzel el tudják érni, hogy ne csak ma, de hosszú távon is releváns döntésekkel tudják biztosítani a társaság versenyképességét” – hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY compliance szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

Hiányoznak a nők a tanácstermekből

Az érintett társaságoknak a közeljövőben megoldást kell találniuk arra a helyzetre is, hogy a tőzsdén jegyzett európai pénzügyi szolgáltatók ötödénél (28 százalék) nem teszi ki a 40 százalékot a női igazgatósági tagok aránya. Az Európai Bizottság irányelve szerint 2026 júniusáig valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot. A felzárkózás lassan halad, mivel az elmúlt pénzügyi évben (2022. július – 2023. június) a kinevezések csupán 44 százalékánál volt nő a jelölt.

„A női kvóták kérdése nagy port kavart a múltban is, de szükségességüket a lassú haladás hívta életre. A legfontosabb feladat, hogy személyes és szervezeti felelősségvállalással egyenlő lehetőségeket teremtsünk a nők és férfiak számára a karrierjük építésére. A női vezetők megfelelő aránya az igazgatósági tagok között a teljes szerveztre pozitív hatással van, mind az eredményességet, mind a munkahelyi kultúrát tekintve” – hangsúlyozta Farkas Margit az EY, munkaerő és emberi erőforrás tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A pozícióhalmozás káros is lehet a vállalat irányítására

Európa legnagyobb pénzügyi szolgáltatóinál a tanácstagok jelenleg átlagosan három pozíciót töltenek be, miközben a megkérdezett befektetők döntő többsége (82 százalék) szerint ennyi megbízás mellett már nehezen lehet hatékonyan irányítani egy vállalatot. Leggyakrabban a vagyonkezelőknél (49 százalék) tölt be egy személy több pozíciót, amit a biztosítási (41 százalék) és a bankszektor (39 százalék) követ. Ezeknek a tisztségeknek a megosztása szintén hozzájárulhat a sokszínűség és a tudásbázis erősítéséhez.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS