A fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása érdekében a KBC 2016-ban tette közzé első csoportszintű energiahitel stratégiáját, ami az elmúlt öt évben egyre szigorúbbá vált. A csoport most még tovább megy: véget vet az új olaj- és gázlelőhelyek kiaknázására és a meglévők korszerűsítését célzó projektek finanszírozásának.
2021. november 1-től kezdve a KBC újfent szigorított üzletpolitikáján, és újabb intézkedésekkel segít elérni a karbonsemlegességet 2050-re. A csoport új energiahitel-stratégiája megerősíti a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos projektek hitelezésére vonatkozó, évek óta érvényben lévő korlátozásokat, és véget vet az új lelőhelyek kiaknázására és a meglévők korszerűsítésére irányuló feltárások és fejlesztések finanszírozásának.
Johan Thijs, a KBC Csoport vezérigazgatója szerint hatalmas kihívással nézünk szembe: „A Földünkre nézve a globális felmelegedés az egyik legnagyobb fenyegetés, és jelentős, tartós hatással lesz a gazdasági fejlődésre és jólétre. Prominens nemzetközi pénzügyi intézetként aktív szerepet szeretnénk vállalni a klímaváltozás elleni küzdelemben. A környezeti szempontokat is figyelembe vevő nyereséges növekedés és a pozitív társadalmi változások kéz a kézben járnak. A KBC szigorú követelmények és fenntarthatósági alapelvek segítségével szeretné elérni e kettőt egyszerre, miközben csökkentjük saját szénlábnyomunkat és népszerűsítjük a zöld pénzügyi termékeket.”
Még szigorúbb irányelvek
A csoport többé nem hitelez, nem ad tanácsot és nem köt biztosítást új olaj- és gázmezőkkel kapcsolatos projektekre és a meglévők korszerűsítére. Ebbe beletartozik az északi- és déli sarkköri szárazföldi és óceáni lelőhelyeken folytatott és a palaolaj-kitermelés is.
A KBC szintén felhagy a mélytengeri fúrás segítségével és a kátrányhomokból kinyert kitermelés, illetve az új lelőhelyek feltárásának finanszírozásával.
„Nem hitelezünk többé olyan vállalatoknak, akik csak olaj- és gázmezők kiaknázásával foglalkoznak. Néhány energiaátmenettel kapcsolatos kivétel mellett a vertikálisan integrált olaj- és gázcégeknek mostantól csak úgy biztosítunk forrásokat, ha a hitelek 2030-ig kifutnak, hacsak az adott vállalat nyilvánosan be nem jelentette, hogy nem kezd projekteket új lelőhelyeken. 2022. január 1-től pedig a vertikálisan integrált cégek is csak egy olyan záradék elfogadásával juthatnak finanszírozáshoz, amelynek értelmében a forrásokat nem használják új olaj- és gázmezők fejlesztésére” – részletezte a változásokat Suba Levente, a K&H Fenntarthatósági programjának vezetője.
Ezen esetektől eltekintve, bár szigorú feltételek mellett, a csoport továbbra is fog hitelezni, tanácsot adni és biztosítást kötni olajhoz és gázhoz köthető tevékenységekre.
Fenntartható alapokkal a Földért
A közvetlen finanszírozás mellett már a KBC hagyományos alapjai sem fektetnek kőszénhez köthető eszközökbe, miközben elkötelezte magát, hogy a megújuló erőforrások a teljes energiahitel-portfólióban legalább 65 százalékot tegyenek ki legkésőbb 2030-ig. Ezek aránya 2018 óta folyamatosan növekszik, az elmúlt három évben 56 százalékról 60 százalékra emelkedett idén június végéig.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.