Uniós pályázatok: csalásgyanús esetek a 2014–2020-as időszakban

2022. 10. 20., 16:21

Az uniós pályázatokon felmerült csalásgyanús ügyek túlnyomó többségére a GINOP keretében bukkantak rá.

  • Az uniós pályázatokon felmerült csalásgyanús ügyek túlnyomó többségére a GINOP keretében bukkantak rá.

A hivatalos pályázati portálon tette közzé a kormány a „Csalás és korrupció elleni stratégia a 2021-2027 programozási időszakra, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására” című dokumentumot.

A stratégia „Helyzetelemzés” című fejezete felidézi: az Európai Bizottság 2020. szeptemberi jelentése alapján a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan 2015 és 2019 között az uniós tagállamok összesen 339 csalásgyanús esetet jelentettek 999 millió euró értékben. Magyarország összesen 64 csalásgyanús esetet jelentett 17,2 millió euró értékben. A tagállamok közül 6 egyáltalán nem jelentett csalásgyanús esetet, 16 tagállam jelentett 20 alatti és 6 tagállam jelentett 20 és 100 közötti csalásgyanús esetet.

A „feltételezett csalásként” beazonosított ügyek számához mérten a jogerősen megállapítatott csalások száma alacsony – állapítják meg a stratégia szerzői. Ez álláspontjuk szerint egyrészt a büntetőeljárások időigényére vezethető vissza, másrészt „fejlesztendő területként jeleníti meg a jól működő információáramlást a támogató és a büntetőeljárás lefolytatásában érintett szervezetek között”.

A szóban forgó időszakban az OLAF számára jelentett csalárd jellegű szabálytalanságok 3 fő csoportba sorolhatóak. A szabálytalanság típusánál a legnagyobb arányban az alátámasztó dokumentumokkal, a támogató részére benyújtott dokumentációval kapcsolatos problémákat rögzítették a nemzeti szervezetek. Az OLAF számára továbbított jelentésekben gyakoriak a kedvezményezettel, egyéb érintett gazdasági szereplőkkel/személyekkel kapcsolatos szabálytalansági típusok is a (összeférhetetlenség, feltételeknek nem megfelelő gazdasági szereplő stb.). A harmadik csoportba a nem megfelelő projektmegvalósításhoz kapcsolódó szabálytalanságok tartoznak. A szabálytalanságokra leggyakrabban a helyszíni ellenőrzések, illetve a dokumentumalapú ellenőrzések során derült fény.

Egy kis statisztika

A 2014–2020 programozási időszak csalásgyanús ügyeiben leggyakrabban megjelenő szabálytalansági típusok (db):
– Hamis és/vagy meghamisított dokumentumok (48)
– Összeférhetetlenség (34)
– Végre nem hajtott intézkedés (28)
– Gazdasági szereplő/kedvezményezett nem rendelkezik a szükséges tulajdonsággal (14)
– Hiányzó vagy be nem mutatott dokumentumok (13)
– Kedvezményezett – Egyéb (8)
– Hibás/helytelen dokumentumok (8)
– Támogatások meg nem engedett halmozódása (6)
– Könyvelés és nyilvántartások – Egyéb (6)
– Be nem fejezett intézkedés (6)
– Egyéb szabálytalanságok (6)
– Hiányos dokumentumok (5)
– Határidő be nem tartása (5)

A csalás ügyek programok szerinti megoszlása (db):
– Vidékfejlesztési Program (3)
– EU belpiaci intézkedés EMGA finanszírozással (1)
– Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (131)
– Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2)
– Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (11)
– Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (3)

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-01 18:41:00
Az Atkins és a COVVI, egy leedsi székhelyű kézprotézis-fejlesztő olyan robotikai megoldást fejleszt, ami közel ugyanolyan kézügyességgel bír, mint az ember. A cél az, hogy erősen sugárzó környezetekben vegyék hasznát, távvezérlésű manipuláló eszközként.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS