Uniós pályázatok: csalásgyanús esetek a 2014–2020-as időszakban

A hivatalos pályázati portálon tette közzé a kormány a „Csalás és korrupció elleni stratégia a 2021-2027 programozási időszakra, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására” című dokumentumot.

A stratégia „Helyzetelemzés” című fejezete felidézi: az Európai Bizottság 2020. szeptemberi jelentése alapján a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan 2015 és 2019 között az uniós tagállamok összesen 339 csalásgyanús esetet jelentettek 999 millió euró értékben. Magyarország összesen 64 csalásgyanús esetet jelentett 17,2 millió euró értékben. A tagállamok közül 6 egyáltalán nem jelentett csalásgyanús esetet, 16 tagállam jelentett 20 alatti és 6 tagállam jelentett 20 és 100 közötti csalásgyanús esetet.

A „feltételezett csalásként” beazonosított ügyek számához mérten a jogerősen megállapítatott csalások száma alacsony – állapítják meg a stratégia szerzői. Ez álláspontjuk szerint egyrészt a büntetőeljárások időigényére vezethető vissza, másrészt „fejlesztendő területként jeleníti meg a jól működő információáramlást a támogató és a büntetőeljárás lefolytatásában érintett szervezetek között”.

A szóban forgó időszakban az OLAF számára jelentett csalárd jellegű szabálytalanságok 3 fő csoportba sorolhatóak. A szabálytalanság típusánál a legnagyobb arányban az alátámasztó dokumentumokkal, a támogató részére benyújtott dokumentációval kapcsolatos problémákat rögzítették a nemzeti szervezetek. Az OLAF számára továbbított jelentésekben gyakoriak a kedvezményezettel, egyéb érintett gazdasági szereplőkkel/személyekkel kapcsolatos szabálytalansági típusok is a (összeférhetetlenség, feltételeknek nem megfelelő gazdasági szereplő stb.). A harmadik csoportba a nem megfelelő projektmegvalósításhoz kapcsolódó szabálytalanságok tartoznak. A szabálytalanságokra leggyakrabban a helyszíni ellenőrzések, illetve a dokumentumalapú ellenőrzések során derült fény.

Egy kis statisztika

A 2014–2020 programozási időszak csalásgyanús ügyeiben leggyakrabban megjelenő szabálytalansági típusok (db):
– Hamis és/vagy meghamisított dokumentumok (48)
– Összeférhetetlenség (34)
– Végre nem hajtott intézkedés (28)
– Gazdasági szereplő/kedvezményezett nem rendelkezik a szükséges tulajdonsággal (14)
– Hiányzó vagy be nem mutatott dokumentumok (13)
– Kedvezményezett – Egyéb (8)
– Hibás/helytelen dokumentumok (8)
– Támogatások meg nem engedett halmozódása (6)
– Könyvelés és nyilvántartások – Egyéb (6)
– Be nem fejezett intézkedés (6)
– Egyéb szabálytalanságok (6)
– Hiányos dokumentumok (5)
– Határidő be nem tartása (5)

A csalás ügyek programok szerinti megoszlása (db):
– Vidékfejlesztési Program (3)
– EU belpiaci intézkedés EMGA finanszírozással (1)
– Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (131)
– Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2)
– Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (11)
– Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (3)

Forrás: KAVOSZ