Uniós pályázatok: csalásgyanús esetek a 2014–2020-as időszakban

2022. 10. 20., 16:21

Az uniós pályázatokon felmerült csalásgyanús ügyek túlnyomó többségére a GINOP keretében bukkantak rá.

  • Az uniós pályázatokon felmerült csalásgyanús ügyek túlnyomó többségére a GINOP keretében bukkantak rá.

A hivatalos pályázati portálon tette közzé a kormány a „Csalás és korrupció elleni stratégia a 2021-2027 programozási időszakra, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására” című dokumentumot.

A stratégia „Helyzetelemzés” című fejezete felidézi: az Európai Bizottság 2020. szeptemberi jelentése alapján a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan 2015 és 2019 között az uniós tagállamok összesen 339 csalásgyanús esetet jelentettek 999 millió euró értékben. Magyarország összesen 64 csalásgyanús esetet jelentett 17,2 millió euró értékben. A tagállamok közül 6 egyáltalán nem jelentett csalásgyanús esetet, 16 tagállam jelentett 20 alatti és 6 tagállam jelentett 20 és 100 közötti csalásgyanús esetet.

A „feltételezett csalásként” beazonosított ügyek számához mérten a jogerősen megállapítatott csalások száma alacsony – állapítják meg a stratégia szerzői. Ez álláspontjuk szerint egyrészt a büntetőeljárások időigényére vezethető vissza, másrészt „fejlesztendő területként jeleníti meg a jól működő információáramlást a támogató és a büntetőeljárás lefolytatásában érintett szervezetek között”.

A szóban forgó időszakban az OLAF számára jelentett csalárd jellegű szabálytalanságok 3 fő csoportba sorolhatóak. A szabálytalanság típusánál a legnagyobb arányban az alátámasztó dokumentumokkal, a támogató részére benyújtott dokumentációval kapcsolatos problémákat rögzítették a nemzeti szervezetek. Az OLAF számára továbbított jelentésekben gyakoriak a kedvezményezettel, egyéb érintett gazdasági szereplőkkel/személyekkel kapcsolatos szabálytalansági típusok is a (összeférhetetlenség, feltételeknek nem megfelelő gazdasági szereplő stb.). A harmadik csoportba a nem megfelelő projektmegvalósításhoz kapcsolódó szabálytalanságok tartoznak. A szabálytalanságokra leggyakrabban a helyszíni ellenőrzések, illetve a dokumentumalapú ellenőrzések során derült fény.

Egy kis statisztika

A 2014–2020 programozási időszak csalásgyanús ügyeiben leggyakrabban megjelenő szabálytalansági típusok (db):
– Hamis és/vagy meghamisított dokumentumok (48)
– Összeférhetetlenség (34)
– Végre nem hajtott intézkedés (28)
– Gazdasági szereplő/kedvezményezett nem rendelkezik a szükséges tulajdonsággal (14)
– Hiányzó vagy be nem mutatott dokumentumok (13)
– Kedvezményezett – Egyéb (8)
– Hibás/helytelen dokumentumok (8)
– Támogatások meg nem engedett halmozódása (6)
– Könyvelés és nyilvántartások – Egyéb (6)
– Be nem fejezett intézkedés (6)
– Egyéb szabálytalanságok (6)
– Hiányos dokumentumok (5)
– Határidő be nem tartása (5)

A csalás ügyek programok szerinti megoszlása (db):
– Vidékfejlesztési Program (3)
– EU belpiaci intézkedés EMGA finanszírozással (1)
– Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (131)
– Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2)
– Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (11)
– Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (3)

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS