A tanév kezdetével újranyitja a gyakorlatban hasznosítható fogyasztóvédelmi ismeretek terjesztését ösztönző pályázatát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az általános és középiskolák a következő nyári szünidőig bármikor benyújthatják jelentkezésüket a már hatodszor meghirdetett pályázatra. A Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet az eddigi öt körben 93 oktatási intézmény érdemelte ki.
A pályázat kiemelt célja a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatoknak fokozottan kiszolgáltatott fiatalok segítése a tudatos fogyasztóvá válásban – közölte csütörtökön az ITM. A kiírás ennek eszközeként elismeri a diákjaikat a fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátításában érdemi intézkedésekkel, programokkal, szemléletformálással segítő iskolák erőfeszítéseit.
A Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola cím odaítélésének feltétele, hogy a pályázó a felsorolt tíz szempont (például az internet és közösségi média biztonságos használatára nevelés, reklámelemzés) közül legalább háromnak már megfeleljen, további egynek pedig későbbi teljesítését vállalja.
Az elbírálásnál előnyben részesülnek a kitüntető címmel már rendelkező partnerrel együttműködő intézmények. A pályázati dokumentáció a fogyasztóvédelmi portálon érhető el.
Jelenleg 93 intézmény, 34 általános iskola és 59 középiskola viselheti a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. A díjazottak között 20 szakképzési centrum 37 szakiskolája is szerepel.
A települések közül Budapest jár az élen tizenkét intézménnyel, Debrecen és Győr héttel holtversenyben a második, Pécsen pedig öt iskola nevel fogyasztói tudatosságra.
Az idei felhívás fontos újdonsága, hogy kiemelt területként jeleníti meg a hamis zöld állítások felismerésének támogatását. Egyre többen élik környezettudatosan az életüket, folyamatosan nő az újrahasznosított, csomagolásmentes, bio- vagy organikus termékek iránti kereslet. A vállalkozások számára tehát kifizetődő lehet, ha ilyen árukat kínálnak.
Nem mindig teszik azonban ezt megalapozottan: egy uniós felmérésben a zöld állítások 42 százaléka túlzónak, hamisnak vagy megtévesztőnek bizonyult.
Az ITM közleményében idézték Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki kiemelte: „a témában tavasszal indítottunk országos ellenőrzéssorozatot, amelyben főként élelmiszerek, ruházati és háztartási-vegyipari cikkek környezetkímélő, fenntartható jellegére vonatkozó állítások valóságtartalmát vizsgáljuk. A kollégák szeptember végéig kutakodnak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok után elsősorban a környezetbarát, újrahasznosított termékeket árusító és csomagolásmentes boltokban. Az már a nyáron kiderült, hogy az arckrémek csomagolásán többnyire joggal szerepelnek a natúr, bio vagy vegán megjelölések. A Fogyasztói tudatosságra nevelő iskolákba járó fiatalok figyelmét mostantól arra is felhívják, hogy az árucikkek „zöldre festését” sem érdemes kritikátlanul elfogadniuk.” (ITM)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.