Unokáikra vagy megtakarításaikra támaszkodnak a magyarok időskorukban?

2021. 04. 23., 16:45

Az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint a hazai lakosság 27 százaléka tart attól, hogy nem tudja miből fog megélni nyugdíjaskorában, 21 százalék pedig kifejezetten attól fél, hogy a rokonaira kell majd támaszkodnia. Az időskori anyagi helyzet alakulásától leginkább a 36-39 éves korosztály tart, így nem meglepő, hogy 2020-ban a legnagyobb hazai nyugdíjpénztár új belépői között az átlagéletkor 39 év volt.

A hazai aktív korú lakosság tart az időskori anyagi bizonytalanságtól, és attól, hogy ahelyett, hogy magukról gondoskodnának, esetleg a rokonaikra kell támaszkodniuk. Az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb kutatásaszerint a megkérdezettek 27 százalékának okoz álmatlan éjszakákat, hogy miből fog megélni időskorában. Ha csak a 36 és 39 év közöttieket nézzük, ugyanez az arány már 32 százalék, a legmagasabb valamennyi korcsoport közül. Majdnem ugyanennyien, a válaszadók 21 százaléka fél attól, hogy amikor idősebb lesz, a rokonai támogatására szorul majd.

Az időskori anyagi függetlenség fontosságát alátámasztja, hogy a megkérdezettek 50 százaléka számára nagyon fontos, hogy időskorában saját maga számára teremtse meg az anyagi feltételeket. 28 százalék számára kifejezetten fontos, hogy ne kelljen gyerekeitől, unokáitól segítséget kérnie.

A kutatásunk és a tapasztalataink is megmutatták, hogy a magyarok számára nagyon fontos, hogy időskorukban is megőrizzék anyagi függetlenségüket, ne terhet jelentsenek a családjuk számára, hanem éppen ellenkezőleg, mind életvitelükkel, mind tapasztalatukkal példaképek lehessenek a gyerekeik, unokáik számára” – számolt be a tapasztalatokról Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője. – „Ugyanakkor fontos, hogy ezt az anyagi biztonságot nem csak az élethosszig tartó munkával, hanem már az aktív korban megkezdett tudatos, folyamatos öngondoskodással is megteremthetjük. Örömmel tapasztaltuk, hogy 2020-ban, a bizonytalan gazdasági környezet ellenére 13 000 új pénztártagot köszönthettünk, akik többnyire továbbra is a 40 év alatti korosztályokból kerülnek ki.”

Az OTP Nyugdíjpénztárhoz az elmúlt évben több mint 13 000 új tag csatlakozott, így a legnagyobb hazai nyugdíjpénztár taglétszáma elérte a 237 ezer főt. A belépők átlagos életkora 2018 óta minden évben 40 év alatt maradt, vagyis a hazai lakosság egyre fiatalabban ismeri fel a nyugdíjcélú megtakarítás szükségességét.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS