K&H: minden ötödik magyar már 50 évesen nyugdíjba menne

2023. 08. 10., 09:23

Átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai – erre jutott a K&H biztos jövő felmérése. Ha tehetnék, 19 százalékuk legfeljebb 50 éves koráig dolgozna. Ugyanakkor mindössze 10 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár elérése előtt valóban nyugdíjba tudnak majd vonulni.

A megszabott korhatárhoz képest jóval hamarabb nyugdíjba mennének a 30-59 éves korosztály tagjai, ha lenne erre lehetőségük – derül ki a K&H biztos jövő index második negyedéves eredményeiből, amely összhangban van a korábbi években született eredményekkel.

A felmérés szerint, átlagosan 57 évesen vonulnának nyugdíjba a megkérdezettek. Ez nem jelent lényeges változást a kutatás korábbi években született eredményeihez képest, tavaly átlagban szintén 57 évesen, egy évvel korábban - 2021-ben – 58 évesen, 2020-ban pedig 59 évesen szerették volna abbahagyni a munkát a megkérdezettek, míg 2018-ban és 2019-ben szintén 57 éves kort jelöltek meg átlagosan a válaszadók.

A legújabb felmérés részletes eredményeiből látszik az is, hogy a legtöbben, a válaszadók 44 százaléka legszívesebben 56-60 éves korában menne nyugdíjba. 21 százalék mondta azt, hogy már 51-55 évesen, 19 százalékuk pedig már az 50. születésnapja előtt befejezné a munkát.

A kutatás szerint a korábbi évekhez hasonlóan látják a jövőt a megkérdezettek. A válaszadók döntő többsége - 62 százaléka - akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. Mindössze 10 százalékuk kalkulál úgy, hogy a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tud majd menni. Ugyanakkor nem elhanyagolható, 28 százalék azoknak az aránya, akik arra számítanak, hogy hiába érik el a nyugdíjkorhatárt, utána is dolgozni fognak.

Mennyi lesz a tényleges nyugdíjkorhatár?

A felmérés választ adott arra is, hogy a 30-59 évesek szerint mennyi lesz a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár. Átlagban 69 évet mondtak, ami megegyezik az elmúlt években készült kutatások eredményeivel. Változást jelent azonban ahhoz képest, hogy 2020-ig egyértelműen a 65 év volt a leggyakrabban említett kor, míg 2021 óta már ugyanannyian említik a 70 évet, mint a 65 évet, azaz az elmúlt három évben r fej fej mellett haladt ennek a két életkornak az említése.

A különböző korosztályokba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenesek táborában 53 százalék a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 65 éves korra tette, a negyvenesek és a harmincasok leggyakrabban a 70 éves kort mondták. A nyugdíjkorhatárral kapcsolatos várakozásokban a kor emelkedésével az átlagértékekben is különbségek figyelhetők meg: a rájuk vonatkozó korhatárt a harmincasok 67 évre tippelik, a negyvenes éveikben járó válaszadók 69 évre számítanak, az ötvenes korosztályba tartozók szerint pedig 71 év lesz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-21 10:10:00
A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok mérséklik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Május a legjobb időszak arra, hogy a természetben piknikezzünk – ehhez most egy tökéletes helyszínt is ajánlhatunk, hisz már csak párat kell aludni és a noszvaji Nomádban startol a szezon egyik leghangulatosabb rendezvénye!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS