Átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai – erre jutott a K&H biztos jövő felmérése. Ha tehetnék, 19 százalékuk legfeljebb 50 éves koráig dolgozna. Ugyanakkor mindössze 10 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár elérése előtt valóban nyugdíjba tudnak majd vonulni.
A megszabott korhatárhoz képest jóval hamarabb nyugdíjba mennének a 30-59 éves korosztály tagjai, ha lenne erre lehetőségük – derül ki a K&H biztos jövő index második negyedéves eredményeiből, amely összhangban van a korábbi években született eredményekkel.
A felmérés szerint, átlagosan 57 évesen vonulnának nyugdíjba a megkérdezettek. Ez nem jelent lényeges változást a kutatás korábbi években született eredményeihez képest, tavaly átlagban szintén 57 évesen, egy évvel korábban - 2021-ben – 58 évesen, 2020-ban pedig 59 évesen szerették volna abbahagyni a munkát a megkérdezettek, míg 2018-ban és 2019-ben szintén 57 éves kort jelöltek meg átlagosan a válaszadók.
A legújabb felmérés részletes eredményeiből látszik az is, hogy a legtöbben, a válaszadók 44 százaléka legszívesebben 56-60 éves korában menne nyugdíjba. 21 százalék mondta azt, hogy már 51-55 évesen, 19 százalékuk pedig már az 50. születésnapja előtt befejezné a munkát.
A kutatás szerint a korábbi évekhez hasonlóan látják a jövőt a megkérdezettek. A válaszadók döntő többsége - 62 százaléka - akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. Mindössze 10 százalékuk kalkulál úgy, hogy a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tud majd menni. Ugyanakkor nem elhanyagolható, 28 százalék azoknak az aránya, akik arra számítanak, hogy hiába érik el a nyugdíjkorhatárt, utána is dolgozni fognak.
A felmérés választ adott arra is, hogy a 30-59 évesek szerint mennyi lesz a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár. Átlagban 69 évet mondtak, ami megegyezik az elmúlt években készült kutatások eredményeivel. Változást jelent azonban ahhoz képest, hogy 2020-ig egyértelműen a 65 év volt a leggyakrabban említett kor, míg 2021 óta már ugyanannyian említik a 70 évet, mint a 65 évet, azaz az elmúlt három évben r fej fej mellett haladt ennek a két életkornak az említése.
A különböző korosztályokba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenesek táborában 53 százalék a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 65 éves korra tette, a negyvenesek és a harmincasok leggyakrabban a 70 éves kort mondták. A nyugdíjkorhatárral kapcsolatos várakozásokban a kor emelkedésével az átlagértékekben is különbségek figyelhetők meg: a rájuk vonatkozó korhatárt a harmincasok 67 évre tippelik, a negyvenes éveikben járó válaszadók 69 évre számítanak, az ötvenes korosztályba tartozók szerint pedig 71 év lesz.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.