K&H: minden ötödik magyar már 50 évesen nyugdíjba menne

2023. 08. 10., 09:23

Átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai – erre jutott a K&H biztos jövő felmérése. Ha tehetnék, 19 százalékuk legfeljebb 50 éves koráig dolgozna. Ugyanakkor mindössze 10 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár elérése előtt valóban nyugdíjba tudnak majd vonulni.

A megszabott korhatárhoz képest jóval hamarabb nyugdíjba mennének a 30-59 éves korosztály tagjai, ha lenne erre lehetőségük – derül ki a K&H biztos jövő index második negyedéves eredményeiből, amely összhangban van a korábbi években született eredményekkel.

A felmérés szerint, átlagosan 57 évesen vonulnának nyugdíjba a megkérdezettek. Ez nem jelent lényeges változást a kutatás korábbi években született eredményeihez képest, tavaly átlagban szintén 57 évesen, egy évvel korábban - 2021-ben – 58 évesen, 2020-ban pedig 59 évesen szerették volna abbahagyni a munkát a megkérdezettek, míg 2018-ban és 2019-ben szintén 57 éves kort jelöltek meg átlagosan a válaszadók.

A legújabb felmérés részletes eredményeiből látszik az is, hogy a legtöbben, a válaszadók 44 százaléka legszívesebben 56-60 éves korában menne nyugdíjba. 21 százalék mondta azt, hogy már 51-55 évesen, 19 százalékuk pedig már az 50. születésnapja előtt befejezné a munkát.

A kutatás szerint a korábbi évekhez hasonlóan látják a jövőt a megkérdezettek. A válaszadók döntő többsége - 62 százaléka - akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. Mindössze 10 százalékuk kalkulál úgy, hogy a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tud majd menni. Ugyanakkor nem elhanyagolható, 28 százalék azoknak az aránya, akik arra számítanak, hogy hiába érik el a nyugdíjkorhatárt, utána is dolgozni fognak.

Mennyi lesz a tényleges nyugdíjkorhatár?

A felmérés választ adott arra is, hogy a 30-59 évesek szerint mennyi lesz a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár. Átlagban 69 évet mondtak, ami megegyezik az elmúlt években készült kutatások eredményeivel. Változást jelent azonban ahhoz képest, hogy 2020-ig egyértelműen a 65 év volt a leggyakrabban említett kor, míg 2021 óta már ugyanannyian említik a 70 évet, mint a 65 évet, azaz az elmúlt három évben r fej fej mellett haladt ennek a két életkornak az említése.

A különböző korosztályokba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenesek táborában 53 százalék a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt 65 éves korra tette, a negyvenesek és a harmincasok leggyakrabban a 70 éves kort mondták. A nyugdíjkorhatárral kapcsolatos várakozásokban a kor emelkedésével az átlagértékekben is különbségek figyelhetők meg: a rájuk vonatkozó korhatárt a harmincasok 67 évre tippelik, a negyvenes éveikben járó válaszadók 69 évre számítanak, az ötvenes korosztályba tartozók szerint pedig 71 év lesz.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 14:20
„A gazdasági szereplők egyre tudatosabban alkalmazkodnak a működési költségekhez, a finanszírozási kihívásokhoz és a bizonytalan gazdasági környezethez. A kérdés, hogy 2025 második negyedéve meghozza-e a fordulatot, vagy egy tartósabb struktúraváltás előtt állunk.”
2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.
2025. 05. 12., 15:10
A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS