Negatívan hathat a szociális készségekre, és visszaveti a dolgozók fejlődését a tartós otthoni munkavégzés – derült ki a Poly több mint 7 ezer, hibrid irodában dolgozó, munkavállalót vizsgáló kutatásából. A nagyrészt nyugat-európai és közel-keleti válaszadók 52 százaléka gondolta úgy, hogy a távoli munkavállalókat hátrány érheti a helyszíni kollégákkal szemben az előléptetésnél és a szervezeten belüli fejlődésnél.
A piacvezető audiovizuális eszközöket gyártó Poly 2020. és 2021. között egy átfogó nemzetközi felmérést végzett arra vonatkozóan, hogy a modern munkavégzés milyen változásokon ment keresztül a járvány kezdete óta és ez milyen hatással van az általános munkakultúrára.
A megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a munkavégzés örökre megváltozott, ezek a változások pedig végleg velünk maradnak, melynek pozitív hozadéka, hogy tömegek kaptak új lehetőséget munka-magánélet egyensúly kialakítására. A kutatásban résztvevők 69 százalékánál a klasszikus 9-17-ig tartó munkaidőt felváltotta a teljesen rugalmas munkaidő, melynek előnye a magánéleti programok és teendők beemelése a nap bármelyik szakaszába.
Aki tud élni a lehetőséggel, produktívabb és végső soron boldogabb lehet, mint bármikor – a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ennek tömeges elérése utópia, és egyelőre hosszútávon többet veszítenek, mint nyernek a tartósan távolról dolgozók.
A tartós home office negatívan hathat a szociális készségekre
Nem véletlen tehát, hogy munkáltatói és munkavállalói oldalról is sok esetben támogatott a legalább a részleges irodai jelenlét. A felmérés azt is kimutatta, hogy az otthoni munkavégzés negatívan hat a szociális készségekre. A felmérésben résztvevők 42 százaléka fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a távoli munkavégzés miatt felettesei kevésbé bíznak benne, és alulértékelik a kommunikációra és együttműködésre irányuló képességeit. Ennek aránya a 18-24 évesek körében még magasabb, 53 százalék.
A vezetői aggodalom nem alaptalan: a megkérdezettek 39 százaléka tart attól, hogy a folyamatos otthoni munka következtében elveszti az ügyfelekkel és kollégákkal való kapcsolattartásban fontos kommunikációs képességét, ideértve a tárgyalási- és beszédkészségeket. Ez az arány a fiatalabb munkavállalók körében még magasabb, 50 százalékra emelkedik.
Az irodának továbbra is meghatározó szerepe van a kompetenciák fejlesztésében
Az, hogy a felmérés résztvevőinek jelentős része úgy érzi, kommunikációs készségei romlottan a tartós irodán kívüli munkavégzés alatt, nagy mértékben alátámasztja az iroda kiemelt szerepét a munkahelyi fejlődésben. A legtöbb megkérdezett a személyes interakciót, az inspiráló környezetet és az egymástól való tanulást hiányolja legjobban az otthoni munkavégzésből. A válaszokból az is kiderült, hogy a dolgozók zömére a kötetlen munkahelyi beszélgetések, vagy a kollégák csevegése a területükön kívül eső projektekről, ösztönzően hatottak az irodában végzett munka során.
Ez az eredmény egyértelműen megmutatja, hogy a legtöbb dolgozó fontos tapasztalatokra tesz szert a munkahelyi interakciók során, aminek a helyszínéül eddig a legtöbb esetben az iroda szolgált.
Ezt hiányolják legjobban a távolról dolgozó munkatársak a munkahelyi életükből:
1. Irodai bajtársiasság
2. Irodai viccelődés
3. Munkaebédek
4. Kötetlen munkahelyi beszélgetések
5. Kollégák beszélgetései külső projektekről
6. Közös ötletelések
7. Találkozók az ügyfelekkel
8. Professzionális felszerelés, jobb technológia
9. Személyes együttműködés
10. Közösségi terek
A vezetőkkel való kapcsolat minden esetben kulcsfontosságú
A felmérésből jól látható, hogy elsősorban a szociális élet az, ami alapvetően hiányzik ebből a munkaformából. A vezetők kommunikációja ennek ellensúlyozására minden esetben kulcsfontosságú.
„Legyen szó tartós home office-ról, hibrid modellről, vagy az alkalmazottak irodába való visszatéréséről, a munkaadóknak meg kell érteniük azt, hogy az elmúlt két évben a kollégáknak egészen új tapasztalataik lettek a munkavégzéssel kapcsolatban, ideértve a nagyobb rugalmasságot és autonómiát” – mondta Meznerics Ádám, a hibrid munkavégzést és tanulást elősegítő megoldásokkal foglalkozó Sinaptive Kft. üzletfejlesztési vezetője.
Elfogadás, megértés és változás
A vezetőknek el kell fogadniuk, hogy a munkakultúra végérvényesen megváltozott - Az iroda nem válik feleslegessé, továbbra is létfontosságú szerepet fog játszani a vállalatok életében, de a terek hasznosítási módja a jövőben megváltozik.
A közös terek ösztönzően hatnak a munkatársak fejlődésére. – A cégeknek figyelembe kell venniük a kollégák személyiségét, hogy olyan irodai környezetet hozzanak létre, ami mindenki számára vonzó és elősegíti a hatékonyabb együttműködést, valamint jobb eredményeket.
Legyen mindenki számára elérhető a környezeti tanulás! - Fontos, hogy a munkaadók gondoskodjanak arról, hogy kollégáik profitáljanak együttműködésből, függetlenül attól, hogy az irodában, vagy az online térben történik a közös munka.
A legtöbb vállalatnak tehát még bőven akad tennivalója azzal kapcsolatban, hogy a hagyományos irodai kultúrát a távolról dolgozók számára is hatékonyan adaptálja. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a vállalatok vezetői megértsék csapataik különböző személyiségeit, hogy a lehető legvonzóbb környezetet teremthessék meg számukra az online munkavégzésben is.
„Nagy kihívás, hogy az offline működő alapvető interakciókat, mint a kötetlen, véletlenszerű beszélgetések, vagy éppen egy flipchart táblánál történő ötletelést hogyan lehet hatékonyan átültetni az online térbe. A digitális csapatmunkát segítő eszközök kínálata hatalmasat növekedett az elmúlt két évben, az ebben való kiigazodást segítheti egy integrátor specialista bevonása, aki a cég saját kihívásaira személyre szabott megoldást tud kialakítani az online és az offline térben egyaránt. Ez kulcsfontosságú a hosszútávú fennmaradáshoz, a fluktuáció csökkentéséhez és a jobb munkaélmény megteremtéséhez”– mondta Tohai Tibor, a Sinaptive Kft. technológiai vezetője.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.
