Randstad: a munkaerőpiac a rugalmas munkavégzés irányába tart

2022. 02. 28., 18:02

Magyarországon a rugalmas munkavégzés irányába tart a munkaerőpiac – derül ki a Randstad munkaerő-közvetítő MTI-hez eljuttatott felméréséből, melynek eredményei alapján arra is rámutattak, hogy az irreális fizetési elvárások akadályozzák leginkább a munkaerőtoborzást, s az is kiderült, hogy jelentős szakadék van a munkáltatók által tervezett és a munkavállalók által várt béremelés között.

A Randstad azzal a céllal végezte a kutatást, hogy bemutassa, milyen intézkedésekről, változtatásokról döntöttek a magyarországi vállalatok a koronavírus-járvány miatt. Továbbá, hogy feltárja, mindez milyen hatással volt a munkavállalókra, a vállalatokra, s hogy a jövőben mire kell fókuszálni a munkaerő-toborzás során.

A 2022 januárjában és februárjában készült felmérésben csaknem 400 olyan vállalati szakembert kérdeztek meg, akiknek rálátásuk van a HR és a munkaerőfelvételi folyamatokra. A megkérdezett vállalatok több mint kétharmada nemzetközi cég. A kutatásba bevont vállalatok negyede több mint 500 embert foglalkoztat.

A válaszadók 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy cége teljesen felépült a járvány okozta válság után; 27 százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem érintette őket a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés. Mindemellett 2 százalék volt azok aránya, akiket még mindig negatívan érint, és nem tértek vissza a világjárvány előtti üzleti szintre, egyharmaduk pedig még mindig a „gyógyulásért” küzd, vagy csak részben „tért magához”.

A válaszadók 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkavállalói védelme érdekében hibrid munkamódszerre tért át. Fontos változtatás volt továbbá (a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott így), hogy a menedzsment ebben a kritikus időszakban igyekezett összpontosítani az átlátható kommunikációra.

A hibrid modellre áttérők 60 százaléka azt kérte dolgozóitól, hogy egy héten 2-3 napot töltsenek az irodában. Ráadásul 15 százalékuk felkínálta alkalmazottainak a beosztás megválasztásának lehetőségét.

Rákérdeztek arra is, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a vállalatok, amióta hibrid munkavégzésre vagy távmunkára váltottak. Legnagyobb arányban (62 százalék) az új kollégák betanításának nehézségét említették. Emellett ugyancsak sokaknál (61 százalék) nehézséget okozott, hogy a vezetők miként kezeljék a távmunkát, továbbá, hogyan biztosítsák az otthon és az irodában dolgozók közötti együttműködést (55 százalék). Mindemellett a többség (51 százalék) azt is nehézségnek nevezte, hogy megőrizzék a vállalat iránti elköteleződést és hűséget.

A felmérés szerint a válaszolók 38 százalékának a profit megőrzése, 34 százalékának a megnövekedett munkaerőköltségek, 32 százalékának a magas fluktuáció okozta a legnagyobb kihívást. A megkérdezett vállalatok 30 százalékának pedig továbbra is a működésükhöz szükséges ellátási láncban okoznak problémákat a világjárvány miatt bevezetett korlátozások. Ugyanakkor a válaszadók több mint fele arra számít, hogy értékesítési volumene növekedni fog az idén.

A munkaerőfelvétel kapcsán a legyakoribb akadálynak (79 százalékos arányban) a jelöltek irreális fizetési elvárásait említették. Sokaknál problémát jelent továbbá a szakképzettség hiánya, kiemelten, hogy a jelöltek nem rendelkeznek konkrét munkaköri kompetenciákkal, illetve problémamegoldó képességgel. Többen említették azt is, hogy az emberek számára fontosabbá vált a munka és magánélet egyensúlya.

A kutatásban részt vevő vállalatok 89 százaléka tervez idén létszámbővítést. Mindazonáltal úgy értékeltek, hogy a HR-nek a jövőben leginkább a munkaerő megtartását kell fókuszba helyezni, s ezzel együtt fontos eszköznek kell tekinteni a távmunka lehetőségét is.

A felmérésben résztvevők 68 százaléka arra számít, hogy 2022-ben nehéz lesz fenntartani a munkavállalói elkötelezettséget. A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a vonzó fizetés és a juttatások, valamint a munka és a magánélet megfelelő egyensúlya a legfontosabb tulajdonságok, amelyek vonzóvá teszik cégüket a jelöltek számára.

A kutatás alapján – tekintettel az elmúlt hónapok magasabb és növekvő inflációs rátáira - a munkaadók 83 százaléka hajlandó – túlnyomó többségük 6-10 százalékkal - többet fizetni, hogy vonzza, illetve megtartsa a tehetségeket. Ugyanakkor a kutatásból az is kiderült, hogy ez nem mindig van összhangban azzal, amit a munkavállalók elvárnak és reálisnak tartanak a jelenlegi piaci helyzetben.

A legnagyobb szakadék a cégek által kínált és a munkavállalók által kért kompenzáció között a 11-20 százalékos béremelési tartományban van, ezt a munkavállalók 42 százaléka választotta, a munkáltatóknak viszont csak 13 százaléka. Márpedig a kilépés vezető okai: a fizetésben és a karrierben való előrelépési lehetőség.

A Randstad HR-szolgáltató társaság a világ 38 piacán, köztük Magyarországon van jelen, tavaly a cég bevétele több mint 24,6 milliárd euró volt, amihez a négy irodával rendelkező, 137 főt foglalkoztató magyarországi leányvállalat 7,4 milliárd forinttal járult hozzá. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS