A válság rengeteg változást hozott a munkaerőpiacon, amelyek szektoronként nagyon eltérőek voltak. A második félévben visszatért a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci helyzet, ami kedvezően hatott a cégek bátrabb növekedésére, de nagyban megerősítette a fluktuációs áramlásokat is. Az aktuális munkaerőpiaci helyzetről adott átfogó képet Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa és vezetési-toborzási szakértője.
A verseny a munkavállalókért a járványhelyzet előtti tendenciát mutatja, és talán még a 2019-es évnél is erősebb. Ezzel párhuzamosan a munkakeresési kedv is növekedett, a dolgozók könnyebben érdeklődnek egy új álláslehetőség iránt, vonzóbbá válhat számukra egy új munkahely. Egy ilyen felfokozott versenyhelyzetben a cégek számára elsődleges szempont, hogy megszerezzék a számukra legalkalmasabb munkavállalókat és megtartsák a legjobb dolgozókat.
„Nagyon érdekes időszakokat élünk meg folyamatosan 2019 év vége óta. Ez leginkább azért van így, mert a járványhelyzet miatt folyamatosan változik a munkaerőpiac: hol szűkölködünk, hol bővelkedünk a jelöltekben. Amit most érzékelünk, az az, hogy a cégeknél megnövekedett a termelés, így bővülések, átszervezések, minőségi cserék zajlanak azzal szemben, hogy eddig féltették a meglévő állományukat. Ez rendkívül felerősíti most a vállalatok közötti versenyt a legjobb munkavállalókért” –mondja a vezetési és toborzási szakértő.
Ahogy újra fellendült a munkahelykeresés, látható, hogy körülbelül kétszer annyi állásajánlat van a munkaerőpiacon, mint korábban. Ezzel egyenes arányban, de csekély mértékben, 3,3 százalékkal növekedett az álláskeresők a száma a 2019-es adatokhoz képest.
„Országos szinten a turizmus, a vendéglátás, az idegenforgalom emelkedett a legintenzívebben a tavalyi azonos időszakhoz képest, amelyet az üzleti támogató központok: a HR és munkaügy, a marketing, média és PR, valamint az adminisztráció, asszisztensi és irodai állások követnek. Azonban minden kategóriában folyamatosan emelkednek a keresések. A kékgalléros szektorokat tekintve csaknem másfélszer annyi hirdetést adtak fel, mint egy évvel korábban” – részletezte az ügyvezető-tulajdonos.
Amíg a hazai munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, addig a külföldön dolgozók száma csökkent. Jól mutatja ezt a KSH statisztikája is, ami szerint 2021. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 677 ezer főt tett ki, ami 53 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.
„Elemzők szerint nagyon sokan érkeztek haza külföldről. Én azt látom, hogy elsősorban azok a külföldi munkavállalók jöttek haza hosszabb távra, vagy akár végleg, akiknek a háztartása, a családja Magyarországon van. Ezeknek a száma kb. 15-20 ezerre tehető. Akik életvitelszerűen egyedül vagy családdal külföldön élnek, ők jellemzően nem jönnek haza. Ennek az az oka, hogy 2016 óta folyamatosan nőnek a hazai bérek, és ma már nincs akkora különbség, amiért érdemes lenne bevállalni a külföldi létet. A munkaerőpiacihelyzet is ezt okozza, hogy amikor kevesebb az álláskeresők és jelöltek száma, akkor mindig jobban meg kell fizetni az embereket és ez gyakorlatilag egy bérnövekedési hullámot hozott, nem beszélve a kötelező alapbérnek a növekedésről” – fejti ki Nemes-Nagy Szilvia.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2021 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt, mindkettő 9,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt meghaladóan, 9,4 százalékkal nőttek. 2021. január–szeptemberben a bruttó átlagkereset 428 600, a nettó átlagkereset 285 000 forintot ért el, mindkettő 8,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az elmúlt években a munkaerő komoly értékként jelent meg a hazai üzleti gondolkodásban. A vállalkozások zöme felismerte, hogy a válság miatt bekövetkezett kockázatokat ne hárítsa tovább a foglalkoztatottjaira, mert csak rájuk számíthat ebben a bizonytalan helyzetben, és azt követően is. Biztosan jóval nagyobb elbocsátási hullámra került volna sor, ha a jó munkaerő megtartása nem kerül ilyen fókuszba az elmúlt időszakban.
„A munkaerőpiacon még egy változás figyelhető meg, és nekem, mint személyzeti tanácsadónak mindenképpen pozitív, hogy a cégek egyre jobban igyekeznek megbecsülni a munkavállalókat, tehát erőteljesen látható a munkáltatók szemléletváltása. Több figyelmet, több gondoskodást, több törődést kapnak a dolgozók, akár anyagi, akár erkölcsi vonatkozásban. Amit mindig hangsúlyozok, az az, hogy az emberek sokkal többre értékelik az erkölcsi elismerést, mint azt általában vélik a munkaadók, amivel azt érzik, hogy megbecsülik őket, fontosak, hasznosak és jól érzik magukat, természetesen az anyagi elismerés mellett.”
A toborzásnál érdemes a pontos és gyors kiválasztásra odafigyelni, mert ha nem jó jelöltet veszünk fel és újra kell kezdeni az egészet, vagy elhúzódik a folyamat, és az adott pozíció betöltetlen marad, akkor az elvégzendő munka a meglévő kollégákat terheli le.
„A toborzás egyik legfontosabb része, hogy több eszközt használjunk párhuzamosan a jelöltek szűrésére, így nagyobb eséllyel és rövidebb idő alatt találhatunk megfelelő személyt az adott pozícióra. A hibák jelentős része abból adódik, hogy általában az önéletrajzok alapján szűrnek első körben a toborzók és a vezetők, és csak akkor keresnek más alternatívákat, ha már kiderült, hogy az addigi módszer eredménytelen vagy pontatlan. Ennek következtében hosszú hónapokba kerül, mire be tudnak töltetni egy pozíciót. Fontos, hogy a hirdetésírást megelőzően jól határozzuk meg a pozíció jellegét és a személyt, akire azt bízni szeretnénk. Csak ezután válasszuk meg a csatornákat és folytassuk le a toborzási kampányokat a különböző felületeken. A jelölteket pedig érdemes egy okos toborzószoftverre bízni, hogy időt, pénzt és energiát spóroljanak a cégvezetők és a HR-esek is” – mondja Nemes-Nagy Szilvia.
A járvány következtében hangsúlyosabb lesz a stratégiai gondolkozás a vállalkozók körében. Az elmúlt időszak komoly tanulsága, hogy a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen a pontos válságtervezés, akár egy külsős tanácsadó cég segítségével.
„A jelenlegi formájában működtetett HR ma már kevésbé hatékony egy növekedni vágyó cég számára. Ha megmaradunk az alapvető személyzeti tevékenységeknél, akkor nem most, hanem később vesszük észre a hátrányait. Ezért manapság egyre többen alkalmaznak külsős HR tanácsadó cégeket, akik stratégiailag segítenek, hogy a kijelölt célokhoz igazítva felépítsék a megfelelő csapatot, sikeresek legyenek a jó munkaerő megtartásában, ezzel elősegítve a vállalat sikeres növekedését”– mondja Nemes-Nagy Szilvia.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”