2018-ban is folytatódott a foglalkoztatottak létszámnövekedése, éves átlagban már 4 millió 469 ezren minősültek foglalkoztatottnak, 1,1 százalékkal, közel 50 ezerrel többen, mint az előző évben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A foglalkoztatás bővülési üteme elmaradt az elmúlt évekre jellemzőtől, mivel részben demográfiai okból, részben az előző évek kedvező konjunkturális folyamataiból adódó munkaerő-felszívás következtében a mobilizálható munkaerő-tartalék minimálisra csökkent.
Döntő részben a foglalkoztatottak számának növekedéséből következett a foglalkoztatási ráta dinamikus javulása, amelyhez azonban a foglalkoztatási arány számításánál figyelembe vett népességszám csökkenése is hozzájárult. Igen jelentős eredmény, hogy a 20–64 évesekre számolt 74,4 százalékos ráta 2018-ban mindössze 0,6 százalékponttal maradt már csak el az Európa 2020 stratégiában a tagországok számára meghatározott 75 százalékos célértéktől.
A 2018. évi létszámbővülés a hazai elsődleges munkaerőpiacra korlátozódott. A munkaerő iránti kereslet növekedése – a folyamatot tudatos kormányzati intézkedésekkel is erősítve – a korábban közfoglalkoztatottként dolgozók egy részét is ebbe a piaci szegmensbe terelte át, az utóbbi években végbement jelentős ütemű béremelés pedig hozzájárult ahhoz, hogy a munkavállalás céljából külföldre távozottak száma ne növekedjen.
A munkaerőpiacon jentősebb volumenű kielégítetlen munkaerő-keresletről 2016 második felétől lehet beszélni. A betöltésre váró álláshelyek száma az azóta eltelt időszakban folyamatosan emelkedett. 2018 IV. negyedévében az uniós definíció szerinti üres álláshelyek száma 83,3 ezer volt, közel duplája a 2015 azonos negyedévinek.
A betöltendő álláshelyek relatíve magas száma ellenére a munkaerőkínálat még 2018-ban is érdemben meghaladta a keresletet. Az ún. munkaerőpiacitartalék-kategóriába az év utolsó negyedévében – alulfoglalkoztatottak nélkül számolva – 281 ezren tartoztak. Emellett az elsődleges munkaerőpiac szempontjából potenciális merítési bázisnak minősült az év utolsó negyedévében – a Belügyminisztérium teljes körű statisztikája alapján – a közel 123 ezer közfoglalkoztatott is. A kereslet és a kínálat képzettség szerinti összetétele, de főleg annak területi különbsége azonban változatlanul jelentős. Az utóbbi egyenlőtlenség kiküszöbölését segítő belső mobilizáció legfőbb akadályozó tényezője, hogy a lakhatási feltételek megteremtésének költsége emelkedik és területileg egyre jobban differenciálódik.
A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta 2018-ban történelmi mélypontra süllyedt. Éves átlagban 172 ezren minősültek munkanélkülinek, ami 3,7 százalékos, az unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját jelentette. Az év utolsó negyedévében Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom megyében a munkanélküliségi ráta már a 2 százalékot sem érte el, ami gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot jelenti. A másik pólust 8,7 százalékos munkanélküliségi rátájával SzabolcsSzatmár-Bereg megye képviselte, annak ellenére, hogy a közfoglalkoztatási programok jelentős és növekvő hányada ide koncentrálódott.
A 2017. évi 12,9 százalékos bruttó keresetnövekedés után 2018-ban a keresetek további 11,3 százalékkal emelkedtek. Ehhez a munkaerő iránti növekvő kereslet bérfelhajtó hatása mellett hozzájárult a minimálbér évek óta tartó szisztematikus emelése (amelynek egyben számottevő jövedelemfehérítő hatása is van), az állami vállalatok dolgozóit, illetve a költségvetési intézmények bizonyos szegmenseit érintő keresetrendezés újabb üteme, valamint az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenése.
A 2018. évi adót érintő intézkedések közül a munkaerőpiac szempontjából a két legjelentősebb a két gyermeket nevelők gyermekenként igénybe vehető adóalap-kedvezményének 116 670 forintra történő emelése és a munkáltatói szociális hozzájárulási adó további 2,5 százalékpontos csökkentése volt.
További részletek a KSH „Munkaerő-piaci folyamatok, 2018. I–IV. negyedév” című kiadványában.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.