Mi tartaná itthon a hazai informatikusokat?

2022. 09. 30., 18:22

Négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadónak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést – derül ki egy friss kutatás eredményeiből.

Az IVSZ értékelése szerint mindez nemcsak az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő digitális munkaerőpiac szempontjából jelent újabb egyértelmű figyelmeztetést: ha a hazai munkáltatók nem találnak megfelelően felkészült IT-szakembereket, az mind az érintett cégek és ágazatok, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából súlyosan fenyegeti a versenyképességet. 

Miközben ma már a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, az ágazat további bővülését jelentősen visszafoghatja a munkaerőhiány. Már a pandémiát megelőzően végzett felmérések is 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizáltak Magyarországon, és a frissebb kutatások azt mutatják, hogy a járvány időszakában bevezetett home office megoldások tovább növelték a digitális munkakörökben dolgozók körében a távmunka és a digitális nomaditás vonzerejét.  

Annak érdekében, hogy feltárja a felsőfokú végzettségű hazai informatikusok körében jellemző karrierutakat, és azt, hogy miként lehetne vonzóvá tenni számukra a hazai munkavállalást, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és az IVSZ megbízásából a GINOP-3.1.1 (Programozd a jövőd!) projekt keretében az informatikusok életpályamodellét vizsgáló kutatást készített a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány. A mintegy ezer végzett IT-szakember bevonásával elvégzett kutatás keretében válaszadó szakmabeliek leginkább a képzések mennyiségi és minőségi fejlesztésében látnák a megoldást az egyre súlyosabb digitális munkaerőhiányra.  

Nem költözne, de külföldi cégnek dolgozna az IT-szakemberek háromnegyede 

A felmérés eredményei szerint a hazai informatikusokra a leginkább az jellemző, hogy életpályájuk során hazai és külföldi (nem magyarországi székhelyű) megbízóknak egyaránt dolgoznak, méghozzá általában úgy, hogy nem költöznek el Magyarországról.  

A válaszadók csaknem 75 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő 20 év során lesz olyan időszak, amikor távmunkában alkalmazottként külföldi munkaadó számára fog dolgozni, közel felük ezt önfoglalkoztatóként is elképzelhetőnek tartja. A külföldre költözést csak a megkérdezettek negyede valószínűsíti; a külföldre kiköltözni is hajlandó szakemberek harmada néhány évet töltene más országban, negyedük azonban ennél hosszabb kint tartózkodást is vállalna. E szándékok magas aránya a következő években rendkívül kedvezőtlenül érintheti az egyébként is több tízezres munkaerőhiánnyal küzdő hazai IT-munkaerőpiacot. 

A kutatási projekt keretében a kérdőíves adatfelvétel mellett szakértői mélyinterjúk is készültek; az interjú keretében megkérdezett senior IT-szakemberek szerint a külföldi munkavégzés elsősorban a karrierjük elején álló munkavállalókra jellemző, ezen belül is azokra, akik még nem alapítottak családot, illetve nem születtek gyermekeik, az itthonról külföldre történő munkavégzés ugyanakkor egyre szélesebb körben kezd elterjedni.

A szakmabeliek így oldanák meg a munkaerőhiányt 

A válaszadók fele a külföldre történő munkavégzést problémaként azonosítja a hazai szakemberhiány szempontjából. Háromnegyedük említette, hogy a digitalizáció rohamos terjedésével a mostani helyzethez képest már rövidtávon is az IT szakemberhiány további súlyosbodására számít. 

A növekvő informatikai szakemberhiányt elsősorban az informatikai felsőoktatási, illetve a szakképzési intézmények képzési színvonalának emelésével látják enyhíthetőnek a válaszadók (tízből kilencen). Több mint háromnegyedük hatékony megoldásnak tartaná a digitális kompetencia érettségi feltételként való megkövetelését, a programozás bevezetését a köznevelésbe és a szakképzésbe, új IT-szakok, illetve új interdiszciplináris képzések indítását, továbbá a felnőttképzési intézmények IT képzéseinek támogatását.  

A szakmában dolgozó válaszadók szerint a már külföldön/külföldre dolgozókat hazacsábítani, illetve az erre készülőket maradásra ösztönözni csak versenyképes jövedelmekkel, illetve a külföldi munkavállaláshoz hasonló egyéb feltételekkel (pl. munkavégzés formája, rugalmassága) lehetne. Háromnegyedük emellett támogatná egy olyan IT/programozói “digitálisnomád-vízum” bevezetését is, amely könnyítené a betelepülő munkavállalók munkaerőpiaci adminisztrációját, enyhítené adóterheiket, illetve garantálná egészségügyi ellátásukat.​  

Az alaptól a felsőoktatásig fel kell pörgetni az informatikai képzést 

Az IVSZ „Összefogás a digitális Magyarországért” kiáltványában átfogó, az oktatástól a foglalkoztatás elősegítésén át a munkaerő megtartásáig terjedő javaslatokat fogalmazott meg a munkaerőhiány csökkentése érdekében, amelyek között hasonló intézkedések is szerepelnek, mint amit a kutatás készítői javasoltak. Az IVSZ-hez hasonlóan a kutatók is elengedhetetlennek tartják a hazai oktatási rendszer digitális megújítását, a programozással és az algoritmizáló gondolkodással kapcsolatos tematikák széles körű bevezetését. Emellett a kutatásnak is keretet biztosító GINOP-3.1.1. „Programozd a jövőd!” kiemelt projekt folytatását javasolják, hiszen ennek keretében már eddig is több tízezer, pályaválasztás előtt álló fiatalnak mutatták be az informatikai pálya előnyeit. 

Elengedhetetlen továbbá a felsőoktatási képzési struktúra mennyiségi és minőségi átalakítása annak érdekében, hogy az oktatási kínálat jobban reflektáljon a valós munkaerő-piaci igényekre. A szakemberek ismereteinek frissen tartása érdekében a már jelenleg is magas szintű IT és digitalizációs tudással rendelkező szakemberek számára is képzési programot kellene kialakítani, akár állami hitel- vagy hitelgarancia-támogatással. 

Az informatikusi pálya nehézségei 

Bár a válaszadók negyede gondolkozott már az IT-s pálya elhagyásán, kétharmaduk szerint végül ténylegesen csak legfeljebb minden tizedik informatikus dönt az informatikus szakma elhagyása mellett. Ugyanakkor az IT szektorban dolgozóknak is számos nehézséggel kell szembenézniük a mindennapokban: a pályaelhagyás mögött meghúzódó okok közül kiugró arányban említették a szakmai kiégést, de gyakran váltanak pályát a túl magas stressz miatt, illetve a más hivatások iránti érdeklődésből. 

Munkája kapcsán a legnagyobb nehézségnek a válaszadó informatikusok több mint kétharmada a friss tudás megszerzését és megtartását, az új, kurrens ismeretek elsajátításának szükségét említette. Komoly kihívást jelent az IT-ben dolgozóknak, hogy egyre inkább szakterületeken átívelő tudásra kell szert tenniük – hiszen a digitalizáció mostanra már szinte minden szakterületet érint. 

IVSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 06., 14:00
Magyarország első kkv-fókuszú neobankjánál a számlanyitás és a számlavezetés ingyenes, a kimenő utalások díja pedig összegtől függetlenül 199 forint. A BinX felhasználók egymás közötti utalásai ingyenesek, csakúgy, mint a számlavezetés és – egyelőre – a prémium üzleti bankkártyák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS