Még több fizetésért dolgoznának az informatikusok

2021. 09. 06., 16:00

Az informatikusoknak eddig sem voltak elhelyezkedési gondjaik, a Covid teremtette helyzetben pedig valóságos roham indult a digitalizációhoz nélkülözhetetlen szakemberekért – a korábbiaknál magasabb jövedelemért.

A Covid-járvány első időszakában (2020. márciustól augusztusig) a magyarországi cégek mintegy 30 százaléka a kivárást választotta, és azt tervezte, hogy ezen időszak elmúltával vág bele a bővítésbe – írja a Computerworld.

Mindössze a vállalatok 30 százaléka gondolta úgy, hogy 3-6 hónapon belül nem növeli csapatát. A munkaerő-toborzással és -közvetítéssel foglalkozó Bluebird azt tapasztalta, hogy 2021 augusztusára szignifikánsan – 2019-hez képest akár négy-ötszörösére – nőtt az IT szakemberek iránti igény.

A pandémia hangsúlyeltolódásokat okozott a munkaerő-toborzásban. Az egyik legfontosabb változás, hogy jelentősen megnőtt a kapcsolatfelvétel/interjú arány, azaz manapság a korábbiakhoz képest az IT szakemberek többszörösével kell felvenni a kapcsolatot ahhoz, hogy létrejöhessen egy interjú. A többszörösére nőtt az IT szakembereket elérő megkeresések száma, az informatikusok megválogatják, hogy kinek válaszolnak és kinek nem.

A Bluebird tapasztalatai szerint 2020-ban az aktív álláskeresők domináltak az elhelyezések során, de 2021-ben visszaállt a pandémia előtti állapot: az elhelyezettek mintegy fele passzív álláskereső.

Az IT recruitment területén a sikeres toborzáshoz nélkülözhetetlenné váltak a nyomonkövető-rendszerek. A sikeres toborzás előfeltételévé vált a nagy merítés és a gyorsaság.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS