Man at Work: valóban stagnál a munkaerőfelvétel?

2024. 04. 11., 12:10

Bár a hiányszakmákban nem kérdés, hogy továbbra is keresik a cégek a munkaerőt, más területeken nem ilyen egyértelmű a helyzet. Egyesek szerint stagnálás figyelhető meg, míg mások úgy látják, hogy változatlanul a kereslet-kínálat szabályoz. Milyen most a munkaerőpiaci helyzet, mit tapasztalnak a munkavállalók és a munkaadók? A kérdésekre a Man at Work szakértői válaszolnak.

A szakemberek szerint 2024 több szempontból is a változások éve a munkaerőpiacon. Munkavállalói oldalon úgy tűnhet, nehezebb most munkát találni, mint korábban. Több fórumon is arról beszélnek az álláskeresők, hogy végzettségtől függetlenül zárt ajtókon kopogtatnak, ha új munkahelyen szeretnének elhelyezkedni. Munkaadói oldalról számos külső, gazdasági tényező indokolhatja ezt a (valószínűleg átmeneti) stopot, már ha valóban beszélhetünk stagnálásról a munkaerő-felvételt tekintve.

„A Man at Worknél azt látjuk, ha jelenleg meg is figyelhető kis óvatosság néhány partnerünk részéről, ez a későbbiekben valószínűleg enyhülni fog. Annál is inkább, mert a hírek szerint továbbra is 300 ezer fő hiányzik a magyar munkaerőpiacról, ami szintén azt jelzi, hogy a cégeknek kell a munkaerő” – mondta Baradits Bulcsú, a Man at Work munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője.

Az üzletágvezető kiemelte: minősített kölcsönzőként a Man at Work különösen figyel arra, hogy – bár jó tapasztalataik vannak a harmadik országbeli munkavállalókkal kapcsolatban – külföldi munkavállalót csak akkor ajánljon ki a partnereihez, amikor már nincs elég magyar álláskereső.

„A magyar munkaerőtoborzás, illetve és az új emberek felvétele bizonyos szektorokban valóban nehezebb lehet, ezért is szoktuk kiemelni partnereinknek a megtartás fontosságát. Az elégedett munkaerő lényeges szerepet kap a termelés szempontjából, de segíthet a toborzásban is az ajánlói rendszeren keresztül” – magyarázta Baradits Bulcsú.

A kérdést az, hogyan gondoskodhat egy cég az elégedett munkaerőről, akit hosszabb távon is meg tudnak tartani? Az egyik legjobb út, ha kinevelik – erre szolgálnak a különböző és egyre több vállalatnál elérhető gyakornoki programok –, illetve a beilleszkedést segítő kezdeményezések is.

„A Man at Work büszke a részletesen kidolgozott onboarding programjára, amelynek köszönhetően az új kollégák már az első napon érzik, hogy biztos helyre kerültek, van kihez fordulniuk, ha tájékoztatásra vagy segítségre van szükségük” – mondta Ottó Csaba, a Man at Work ügyvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS