Lassították toborzási ütemüket a vállalatok

2023. 04. 21., 15:18

2023 első negyedévében megnőtt a munkavállalói jelentkezések száma az előző év azonos időszakához képest, miközben a vállalatok 18 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg. Az ország területén mindössze Heves és Hajdú-Bihar vármegyében került ki a tavalyinál több betöltésre váró pozíció a vizsgált három hónap során a Profession.hu felületére.

Miközben élénkülés látható a munkavállalói oldalon, a vállalatok csökkentettek a toborzási ütemükön az előző év első három hónapjához képest: az újonnan regisztráltak száma 20 százalékkal nőtt, ezzel egyidőben az aktivált álláshirdetések száma pedig 18 százalékkal csökkent – derül ki a Profession.hu, saját adatbázisa alapján elkészített friss, negyedéves elemzéséből.

Csak két vármegyében nőtt a feladott álláshirdetések száma

Az idei év első negyedében Heves és Hajdú-Bihar vármegyék területén nőtt a Profession.hu felületén feladott álláshirdetések száma 2022 azonos időszakához képest. A legjelentősebb csökkenés Somogy, Bács-Kiskun, Baranya, valamint Csongrád-Csanád vármegyék esetében mérhető. Országos átlagot nézve összesen 18 százalékkal kevesebb álláshirdetést aktiváltak a cégek, mint tavaly ilyenkor.

A vizsgált időszakban a jog, jogi tanácsadás (14 százalék) és az oktatás, tudomány, sport (3 százalék) volumene nőtt. Az összes többi területen elmaradt idén év elején a toborzás üteme az előző évéhez képest – a legnagyobb mértékben az IT programozás, fejlesztés (-35 százalék), az SSC szektor (-29 százalék) és a fizikai, segéd, betanított munka (-28 százalék) esetében.

Aktivált álláshirdetések területenként

Heves vármegyében az építőipar, ingatlan kategóriában feladott álláshirdetések száma a négyszeresére nőtt az előző év első három hónapjának eredményéhez képest, a mérnököket kereső hirdetéseké pedig megduplázódott. A térségben az SSC szektor, valamint a bank, biztosítás, bróker volt a legjelentősebb csökkenő: 32-32 százalékkal kevesebb hirdetést adtak fel idén ezekben a kategóriákban a cégek.

A hajdú-bihari vállalatok elsősorban a gyártás, termelés, az egészségügy, gyógyszeripar és a bank, biztosítás, bróker kategóriában erősítettek rá a munkaerőfelvételre, míg a vendéglátásban, a szállítás-beszerzés-logisztika területén az értékesítésben viszont jelentősen elmaradt a toborzás üteme az előző év azonos időszakától. Somogy vármegyében a mérnöki és a vendéglátás a két leginkább erősödő terület éves összehasonlításban, a fizikai munka, a pénzügy és könyvelés, valamint a mezőgazdaság pedig a legnagyobb csökkenő.

Az SSC szektor és a mezőgazdaság esetében mérhető gyarapodás a feladott álláshirdetések számában Bács-Kiskun vármegyében, a vendéglátás, a fizikai munka és a HR-munkaügy azonban jelentősen csökkent. Hasonló a helyzet Baranya vármegyében is, ahol azonban az építőipari állások száma tudott leginkább megugrani az előző év elején mértekhez viszonyítva.

Megtorpant a fizikai munkásokat kereső hirdetések száma Csongrád-Csanád területén, ahol emelkedés 2022 első három hónapjához mérten csupán az IT üzemeltetés, a mérnök, az ügyfélszolgálat, valamint a HR és munkaügy főkategóriákban történt.

Az ország minden vármegyéjében nőtt a jelentkezések száma

A csökkenő hirdetésszámokkal párhuzamosan 44 százalékkal több jelentkezés érkezett be a Profession.hu oldalán az idei év első negyedévében. Minden egyes vármegyében nőtt a hirdetésekre beérkezett önéletrajzok száma, legnagyobb arányban Tolna – ahol 85 százalékkal magasabb volt a jelentkezések száma az előző év azonos időszakához képest –, Békés (74 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (68 százalék) vármegyékben. A legkisebb mértékű növekedés Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyékben tapasztalható, de még ezeken a területeken is két számjegyű a növekedés százalékos mértéke.

„Az elmúlt időszaban a munkaerőhiány jellemezte a piacot – a megfelelő jelöltek megtalálása és felvétele nagy kihívás elé állította a cégeket. Az idei év elejére kialakult helyzet azonban kedvező lehet a munkaadók számára, hiszen egyes területeken megfordulni látszik a kereslet és a kínálat: most érdemes ismét megkeresni azokat a szakembereket, akiket eddig nem tudtak elérni. Jelenleg több jelentkező közül lehet választani, és a munkaerőért vívott harc is csillapodott, hiszen a vállalatok egy része lelassította a toborzását” – hívja fel a figyelmet a lehetőségre Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Az országos átlagot vizsgálva elmondható, hogy az előző évi munkavállalói aktivitás a közigazgatás területén emelkedett a leginkább: 174 százalékkal több önélterjaz érkezett be az e kategóriában feladott hirdetésekre a 2022-es eredményhez képest. Ezt követi az IT programozás, fejlesztés (95 százalék) és vendéglátás (87 százalék). Csak a cégvezetés, menedzsment esetében maradt el a jelentkezések száma az előző évi adatoktól (-21 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS