Így járhatnak pórul az ukrán vendégmunkások

2021. 04. 26., 13:45

Egy magyar-szovjet egyezmény miatt a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások nem kaphatnak táppénzt, csedet, gyedet. Hiába fizeti utánuk magyar munkaadójuk az összes közterhet. A visszás helyzetre sokakat a koronavírus-járvány döbbentett rá.

Több mint 30 évvel a rendszerváltás után még mindig hatályban van egy közel hatvan éve kötött magyar-szovjet államközi egyezmény. Az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet „a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában” ilyen – írja a HRportál.

Az egyezményben előírt minden természetben és pénzben járó szolgáltatást annak a szerződő félnek illetékes szerve nyújtja saját jogszabályai szerint, amelynek területén az igényjogosult személynek állandó lakóhelye van.

Ennek előnyét a Magyarországon letelepedett ukrán nyugdíjasok élvezik, akiknek ellátását Magyarország fizeti. A hátrányos oldalra pedig a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások kerültek. Hiába dolgoznak itt és utalja utánuk munkaadójuk a közterheket, ha állandó lakóhelyük Ukrajnában van, akkor a táppénzt, a terhességi-, gyermekágyi-, szülési és egyéb segélyt az ukránok térítik. Méghozzá az ottani jogszabályok alapján, ami töredéke a magyar ellátásnak.

Az ukrajnai munkaerőimport az utóbbi években pörgött fel. Az igazi könnyítést egy 2016. július 1-jén hatályba lépett Kormányrendelet (113/2016. V. 30.) jelentette, előtte nehéz volt munkavállalási engedélyt szerezni. A hiányszakmákban a magyar hatóságok gyorsított eljárásban, 10 napon belül zöld utat adnak a harmadik országbeli, szomszédos országok munkavállalóinak, így az ukránoknak is. Ennek a célja a magyar munkaerőhiány enyhítése.

A koronavírus-járvány megakasztotta a folyamatot, sokakat elbocsátottak, ám még mindig több tízezren dolgoznak a jármű- és elektronikai iparban. „Békeidőben” minimális a vendégmunkások körében a táppénzre menők aránya. A pandémiás helyzetben ez is változott: a munkásszállásokon többen koronavírusosak lettek és a hatósági karantén is nehezíti a helyzetüket. Ugyan megbetegedés esetén évente 15 napot a munkaadó fizet, csak a 16. naptól járna táppénz, de például hatósági karanténban már az első naptól az állam fizet(ne) és nem a munkaadó.

Így az a munkavállaló, akinek a szálláson a szobatársa koronavírusos lesz, és ő hatósági karanténba kerül, bevétel nélkül marad.
A magyar-szovjet szerződés szerint nem magyar lakóhelyű ukrán munkavállalók után az illetékes ukrán szervnél igényelhető a táppénzt. Nem vonzó lehetőség, mert töredéke a magyarnak, az ügyintézés sem tűnik egyszerűnek. Nem is életszerű, hogy egy Magyarországon megbetegedett munkavállaló ukrajnai táppénzt intéz a pandémiás helyzetben. Pedig elvileg lehetséges. Úgy tudjuk, hogy az ukrán szerv a magyar kormány megkeresésére megerősítette, hogy lehet hozzájuk fordulni, befogadják a kérelmeket, ám egyelőre ilyen tudomásuk szerint nem érkezett. Egy kölcsönző cég vezetője elmondta: ő megpróbálta, de nem fogadta be a magyar Kormányhivatal.

Szintén ez a cégvezető panaszkodik arra, hogy a jogszabály nem volt széles körben ismert sem a munkaadók, sem a munkavállalók körében. Ők tb-kifizetőhelyként évekig számfejtették az ukrán munkavállalók táppénzét, amelyet állítása szerint a Magyar Államkincstár (MÁK) minden további nélkül megfizetett. Tavaly augusztusban kaptak egy tájékoztató a MÁK-tól, amelyben jelzik, táppénz csak magyar állandó lakóhellyel rendelkező ukrán állampolgárnak téríthető. Megkerestük a Magyar Államkincstárat. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy a múltban előfordult-e állandó magyar lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárok részére táppénzfizetés. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy a magyar-szovjet egyezmény hatályos.

Orosz relációban tavalyig volt hatályos a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény. Moszkvával sikerült megállapodni, tavaly hirdették ki a 2020. évi XIV. törvényt törvényt, ám onnan alig érkezik munkavállaló.

HRportál

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS