Huszonkilencen kaptak Szakképzésért díjat

2021. 08. 25., 18:00

Jókor tette rugalmasabbá a szakképzést a kormány, amikor a járvány legelején meghozta a szükséges intézkedéseket – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán Vácon.

Rétvári Bence, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője a Szakképzésért díjak és miniszteri elismerő oklevelek átadásán vett részt a Piarista Kilátó Központban.

A kormány a járvány miatt megváltozott gazdasági helyzetre válaszul rugalmasabbá tette a szakképzés rendszerét, átalakította a fenntartói struktúrát, bért emelt, és ezáltal vonzóbbá tette a szakképzést az oktatók és a diákok számára.

Ebben az új gazdasági helyzetben a cégek számára fontosabbá vált az önellátás, mint a szerepek világgazdasági elosztása, így nőtt az igény a rugalmas szakképzésre – mondta Rétvári Bence.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára azt mondta: az, hogy a szakképzés egy új, alakuló minisztérium egyik komoly portfóliója lett a kezdetektől, önmagában üzenetértékű.

Hozzátette, hogy a szakképzés területén bekövetkezett változások nemcsak törvényi jellegűek voltak, hanem olyan feltételeket is biztosítottak, amelyek korábban nem voltak meg, például a béremelések lehetőségeit.

Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy az új kihívásoknak csak egy rugalmas rendszer tud megfelelni, ezért próbálták meg a minisztériumban a szakképzés 4.0-ban összefoglalni azokat az elvárásokat, amelyeket a környezet előírt. Ez a stratégia volt az alapja a jogszabályi változások elindulásának.

„Kijelenthetjük, ma Magyarország oktatási rendszere három lábból áll: a felsőoktatásból, a szakképzésből és a köznevelésből” -fogalmazott, hozzátette, ez ad lehetőséget arra, hogy a továbbiakban új utakat kereshessenek.

Az összevont 2020-2021-es ünnepségen 29-en részesültek Szakképzésért díjban és 65-en miniszteri elismerő oklevelet kaptak. (MTI)

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS