A Skanska harmadik, a kelet-közép-európai régióban szervezett kutatása szerint, amelyet az irodákban történő munkavégzéssel kapcsolatos attitűdök feltérképezése érdekében végeztek el, a munkavállalók a hibrid munkamodellt részesítik előnyben. Az emberek több mint fele már most is csak az irodában dolgozik és igénylik a támogatást mentális egészségük és jóllétük megteremtéséhez. A közösségi és szakmai kapcsolatokat, valamint az új kollégák betanítását nagyban befolyásolja az irodában töltött idő. Ha ott tartózkodnak, a munkavállalók olyan extra irodai tevékenységeket igényelnek, mint a masszázs, a közös étkezések, érdekes emberekkel való találkozások lehetősége és különböző céges eseményeken való részvétel.
A Skanska kutatást indított négy kelet-közép-európai országban (Lengyelország, Csehország, Magyarország és Románia), hogy feltérképezzék a pandémia tükrében a munkavállalók attitűdjeit az otthoni, illetve irodában történő munkavégzéssel kapcsolatban.
A válaszadók több mint fele kizárólag irodában dolgozik (52 százalék), ez a szám ez év májusa, azaz az előző, Skanska által végzett kutatás óta növekedett.
Leginkább a hibrid munkavégzési modell a preferált, de minden harmadik munkavállaló azt nyilatkozta, hogy a munkáltatók szorosan előírják az időbeosztást, korlátozott változtatási lehetőséggel. A felmérés eredményei az otthoni munkavégzés jó oldalát is mutatják, mint amilyen például a válaszadók munka és magánélet egyensúlyára gyakorolt pozitív hatás.
Hibrid munkavégzés
Az irodában elkapott fertőzéstől való félelem nőtt májushoz képest - a munkavállalók negyede tart ettől - de a munkahelyre való hosszabb ingázás már kevésbé jelentős akadály. A magyar irodai dolgozók egyharmada szabadon dönthet arról, hogy mely napokon dolgozik otthonról és melyeken az irodából. Májusban a legtöbb magyar (30 százalék) még olyan felosztást preferált, amelyben 3-4 napot az irodában, 1-2 napot otthonról dolgozik, de ők most már csak 25 százalékát teszik ki a válaszadóknak, és 27 százalék csak 1-2 napot szeretne az irodában, a többi napot pedig otthon munkavégzéssel eltölteni.
Az otthoni munkavégzés hatásai
Az irodában történő limitáltabb munkavégzésnek jelentős negatív hatása van mindegyik ország megkérdezettjei szerint az olyan szempontokra, mint az új munkatársak integrálása (44 százalék), a kollégák közötti társas- és szakmai kapcsolatok (41 százalék), csapatmunka (37 százalék), munkaidő utáni céges események (37 százalék) és az új munkatársak felvétele (37 százalék).
A mért szempontok közül az otthoni munkavégzésnek egyértelműen pozitív hatása van a munka és magánélet egyensúlyra. Ez a szempont a magyarok számára a legfontosabb, 54 százalékuk gondolja így, és 51 százalék szerint nagyon jó körülmények adottak számukra az otthoni munkavégzéshez.
A magyarok ezenkívül úgy gondolják, hogy a home office jó hatással van a kreativitásra (54 százalék) és a mentális egészségre (50 százalék). A magyarok számára a túlterheltség (22 százalék) a legnehezebb az otthoni munkavégzésben. Mindeközben egyre nagyobb az igény olyan megoldások bevezetésére az irodákban, melyek segítenek időt megtakarítani a munkanap során.
A mentális egészség fontosabb, mint valaha
A munkavállalók döntő többsége szerint biztosítani kellene a mentális egészség támogatását az irodai dolgozók számára. Ezt leginkább a magyarok preferálják, 84 százalékuk szerint elérhetőnek kellene lennie ilyen jellegű szolgáltatásoknak. Kiégés esetén fizetett szabadságot, ingyenes egyéni pszichológiai tanácsadást várnának el leginkább a munkáltatóktól az irodai dolgozók a mentális egészségük támogatására, a magyarok ezenkívül tréninget is szeretnének kapni a témában.
Munkahelyi programok szerepe
A pandémiát megelőző időszakhoz képest kevesebb egyéb munkahelyi programot, eseményt szerveznek a munkáltatók, de az irodai dolgozók több mint fele elvárja az ilyen jellegű extra tevékenységeket. Az érdekes emberek megismerésének lehetősége, a masszázs, a közös étkezések és más közös események azok a tevékenységek, melyek miatt szívesebben járnának be dolgozni a munkavállalók.
A magyarok 60 százaléka a masszázst és a közös étkezéseket részesítené előnyben, 57 százalékuk szívesen találkozna érdekes emberekkel és 52 százalékuk venne részt házon kívüli közös programokon szállással. Az irodai dolgozókat a különböző ingyenes étkezési lehetőségek is vonzzák az irodákba. Jól felszerelt konyha, munkáltató által nyújtott, előre feltöltött kártyaegyenleggel támogatott étkezés a legkedveltebb opciók.
„Azért végzünk ilyen tanulmányokat, hogy láthassuk, hogyan változnak a munkavállalók elvárásai az irodákkal szemben és hogy segítsünk bérlőinknek, partnereinknek ezek teljesítésében. Kutatásunk azt mutatja, hogy egyes igények már az irodai élet részévé váltak és más trendek időközben jelentősen változnak. Ez is mutatja, hogy rugalmasnak kell lennünk és hatékonyan kell reagálnunk. Az irodák a vállalatok fontos központjai, és folyamatosan alkalmazkodniuk kell az aktuális igényekhez. A jövőbiztos, hosszú távon is optimális működés nem csak azt jelenti, hogy az irodákban biztonságos környezetet nyújtunk a munkatársak számára, hanem az is lényeges, hogy inspirálják őket. Az is érdekes - és érthető is -, hogy a mentális egészség ilyen mértékben prioritássá vált az emberek számára, így a vállalatoknak minél gyorsabban lépniük kell, hogy erre az igényre megfelelő választ adjanak” – mondta Katkó Károly, a Skanska magyarországi kereskedelmi fejlesztési üzletágának bérbeadási- és vagyonkezelési igazgatója.
Az irodákba való visszatérés egyik kulcseleme az egészségbiztonság. Az eredmények azt mutatják, hogy a magas higiéniai standardok, mint például a WELL Health & Safety minősítés az irodában történő munkavégzésre ösztönöz, míg ha ez nem áll rendelkezésre, a munkavállalók tartanak a potenciális fertőzéstől.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”