Egy év teljes bérköltségébe kerülhet egy topvezető cseréje

2023. 04. 25., 13:22

Függetlenül attól, hogy közös megegyezéssel vagy rendes felmondással szűnik meg a munkaviszony, egy vezetői pozícióban dolgozó munkatárs pótlásakor a toborzás és a személyre vonatkozó kiadások költségei akár egy teljes esztendő bértömegét is kitehetik – tette közzé a Man at Work.

„A foglalkoztatás szempontjából békeidőknek számító ’90-es évekhez képest, most mindent azonnal szeretnénk. Egy vezető beosztású kolléga pótlásánál különösen felértékelődött a minőség mellett, az idő szerepe. Ráadásul nehezen mérhetőek az olyan plusz költségek, mint például az információkat biztosító kollégák kieső kapacitása” – fogalmaz Ottó Csaba, az idén 25 éves Man at Work ügyvezető igazgatója.

Egy klasszikus funkcionális felépítésű, közepes méretű vállalat esetében a menedzserek fizetését nagyban befolyásolja a cég földrajzi elhelyezkedése, ahogy az is, hogy mely iparág szereplőjéről beszélünk.  Akár százezres nagyságrendben is lehet eltérés a menedzsment tagok bérében, attól függően, hogy az első számú vezető(k), a tulajdonosok miként értékelik az adott funkció (emberi erőforrás gazdálkodás, pénzügy, minőségbiztosítás, mérnökség, termelés) fontosságát a vállalaton belül.

Vezetőváltás esetén kalkulálni kell a toborzás költségével. A munkaerő-közvetítéssel, fejvadászattal foglalkozó cégek döntő többsége sikerdíjért dolgozik, amit majd minden esetben a felvett munkavállaló éves bruttó alapbérével összefüggésben, mértékét tekintve pedig 17-20 százalék között határoznak meg.

Viszonylag egyszerű számítás egy zöldmezős gyár indulása, amikor az első kolléga felvételére készülünk. De mi a helyzet akkor, ha egy meglévő vezető cseréjét tervezzük? Figyelnünk kell arra, hogy ne omoljon össze, roppanjon meg a szervezet, ne törjön meg a menedzsment egysége, legyen átmenet, idő az átadás-átvételre, és korrekt legyen munkajogi szempontból is a vezetőváltás.

Ezek a cserék nem ad hoc módon, egyik napról a másikra mennek végbe, kardinális kérdés az idő. Mindig akadnak azonban olyan cégtulajdonosok vagy első számú vezetők, akik az abszolút „melegváltásban” hisznek, vagyis szerintük jobb, ha nem találkozik az új kolléga és a „régi motoros”.

Tegyük fel, hogy épp egy olyan mérnökség vezetőcseréjét tervezzük, aki egyébként nyitott a közös megegyezésre. Az ilyen szintű pozíciókban megszokott 2-6 hónapos felmondási idő és az egyébként akár 1 éven túlra is elhúzódó elhelyezkedései esélyeket latolgatva, gyakorta születnek olyan megállapodások, hogy akár további 6 hónapra is állományban tartják a munkáltatók azt a vezetőt, akitől megválnak, előfordul, hogy be sem kell járnia dolgozni.

Ha viszont munkáltatói rendes felmondásban gondolkodunk, úgy mindenképp számolnunk kell azzal is, hogy a távozó vezető a felmondási időre járó bér mellett végkielégítésre is jogosult lehet. A felmondásra járó juttatások köréhez tartozó tétel, ha használhatja a cégautót és jogosult cafetériára.

Külön költség lehet, ha megtámadja a munkáltatói felmondást bíróságon és helyt adnak a keresetének.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS