Az egyetemi hallgatóknak is érdemes diákszövetkezeten keresztül dolgozni

2020. 08. 04., 20:45

A cégeknek és az egyetemi hallgatóknak is megéri diákszövetkezeten keresztül gyakornoki munkaszerződést kötni, előbbiek adó- és járulékkedvezményt vehetnek igénybe, utóbbiak magasabb bért kaphatnak – közölte a Prohuman Diákmunka kedden az MTI-vel.

A klasszikus diákmunka és a diploma előtti szakmai gyakorlat korábban két külön fogalom volt. Míg a tipikus diákmunkára diákszövetkezeteken keresztül jelentkeztek a fiatalok, addig szakmai gyakorlati helyet jellemzően maguknak kerestek a képzés végéhez közeledve, a cégek egyedi munkaszerződéssel foglalkoztatták őket. Ez a modell az elmúlt időben megváltozott: nő azoknak a tábora, akik felismerik, hogy gyakornoki munka is vállalható diákszövetkezeten keresztül.

A közlemény szerint egyre több foglalkoztató szeretné kihasználni a diákszövetkezeti foglalkoztatásban rejlő adó- és járulékelőnyt; nem kell fizetniük a munkáltatói szociális, szakképzési és rehabilitációs hozzájárulást, így azonos nettó fizetés esetén a cégnek több mint 30 százalékkal többe kerül egy gyakornok, ha saját állományába veszi. A munkavállalók bérét pedig csak személyi jövedelemadó (szja) terheli.

A diákoknak azért éri meg ez a foglalkoztatási forma, mert a járulékmentesség miatt magasabb bért kaphatnak, másrészt a diákszövetkezet számos vállalattal áll kapcsolatban, ha például az egyikkel nem válik be az együttműködés, akkor a diákszövetkezet segítségével könnyebb lehet újra elhelyezkedni.

A klasszikusnak számító diákmunkás állásokban a bruttó órabérek 1300 és 1500 forint körül mozognak, a gyakornokok fizetése ennél átlagosan 15-20 százalékkal magasabb lehet, sőt előfordul – például IT, technológiai vagy mérnöki pozíciókban –, hogy az órabérük meghaladja a 2000 forintot is.

A Prohuman és a tulajdonában álló cégek csoportja munkaerő-kölcsönzéssel és HR-szolgáltatásokkal foglalkozik. A vállalat 8 országban van jelen, 2018-ban 173,6 millió euró volt a csoportszintű árbevételük. A Prohuman Diákmunkán keresztül több mint 11 ezer fiatal talált munkát tavaly, közülük sokan gyakornokként. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.
2026-09-15 09:25:00
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS