Az egészség és a család a munkánál is fontosabb

Az egészség és a család a munkánál is fontosabb
2022. 03. 30., 20:11

Mély nyomot hagyott a munka világán a két éve tartó tömeges hibrid és távoli munkavégzés – derül ki a Microsoft Work Trend Index 2022 tanulmányból. Sokan dolgoznak otthonról, de még többen szeretnének. A munkavállalók többsége ma már fontosabbnak tartja az egészségét és a családját a munkájánál, és a munkaadójától elvárja, hogy a rugalmas munkavégzés feltételei biztosítva legyenek számára.

Két év telt el a pandémia kirobbanása óta, amikor dolgozók millió kényszerültek távoli vagy hibrid munkavégzésre világszerte. A világ 31 országában 31 000 munkavállaló megkérdezésével elvégzett Microsoft Work Trend Index 2022 felmérés szerint jelenleg a munkavállalók 38 százaléka dolgozik hibrid módon, ami 7 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi állapothoz képest.

A megkérdezettek 52 százaléka szeretne így vagy teljes mértékben otthonról dolgozni az elkövetkező egy évben. A hibrid valamivel népszerűbb, mint a távoli munkavégzés, több otthonról dolgozó szeretne hibrid munkára váltani (57 százalék), mint ahány hibrides szeretne teljes mértékben otthonról dolgozni.

Azzal, hogy nem kell bejárnom a munkahelyemre, több időm maradt a családomra és a mindennapi dolgaimra, mint amilyen a főzés vagy a közös étkezések”mondta egy amerikai válaszadó.

„Korábban azt gondoltam, hogy a munkám az identitásom elválaszthatatlan része. Ma viszont úgy gondolok a munkámra, amit elvégzek, de nem ez határoz meg engem” – vallott a munkához való viszonyáról egy másik megkérdezett Ausztráliában.

A válaszok jól tükrözik, hogyan változott meg a munkavállalók világlátása, a hozzáállásuk a munkájukhoz, a munkahelyükhöz: a család, az egészség, a rendelkezésre álló szabadidő és a személyes életcélok előbbre sorolódtak.

A munkavállalók 53 százaléka – leginkább a szülők (55 százalék) és a női munkavállalók (56 százalék) – tartja fontosabbnak a fizikai és mentális egészségét, mint a munkáját, amióta otthonról dolgozik. A megkérdezettek 47 százaléka állított azt, hogy ma már fontosabbnak tartja a saját életét és a családját a munkájánál, annak ellenére, hogy két éve ezt még nem így gondolta.

Ugyanilyen okokból változott meg az, hogy egy munkavállaló miért hagyná el most a munkahelyét. Az az első helyre (24 százalék) a fizikai és a mentális egészség veszélyeztetése, valamint a munka-magánélet egyensúlyának hiánya (24 százalék) került.

Ezeket követi a vírusfertőzéstől való aggodalom (21 százalék), a vezetésbe vetett bizalom elvesztése (21 százalék), valamint a rugalmatlanság a munka idejének és helyének megválasztásában (21 százalék).

Jól mutatja a változást, hogy a „megérdemelt előléptetés és a fizetésemelés hiánya” csak a 7. helyre került.

A rugalmasság iránti igény a vezetőket is megfertőzte: körükben 47 százalék azoknak az aránya, akik a következő egy évben olyan munkahelyen szeretnének dolgozni, amely távol van az otthonuktól. Összességében a munkavállalók 43 százaléka fontolgatja a munkahelyváltást az elkövetkező egy évben. A Z generációsok és millenárisok körében még ennél is nagyobb az elvándorlás vágya: 52 százalék váltana, 3 százalékkal többen, mint egy éve.

Sokak számára fontos motiváció (Z generáció: 44 százalék, millenárisok: 38 százalék), hogy amennyiben biztosított a rugalmas munkavégzés, akár el is költözhetnek egy másik helyre. Ezzel szemben, az X generációsoknak és a boomereknek „csak” a 35 százaléka hagyná ott a jelenlegi munkahelyét egy másikért, és a költözés lehetősége sem lelkesíti őket annyira.

A rugalmasság a munkakeresők 38 százaléka szemében kiemelkedő előny a munkahelyválasztásban. Ennél is fontosabb a pozitív, támogató munkahelyi légkör (46 százalék), a fizikai és mentális egészséghez kötődő előnyök (42 százalék), az, hogy legyen értelme a munkájuknak (40 százalék), és – közvetlenül a rugalmasság után – hogy a szokásos évi két hétnél legyen több szabadságuk (36 százalék). 

A Z generáció tagjainak és a millenárisok nagy többsége (70 százalék és 67 százalék) szeretne a munkája mellett egyéb projektekben is részt venni, ahol a kreativitását jobban ki tudja bontakoztatni.

A vezetők az új körülmények közepette eszköztelennek érzik magukat: 74 százalékuk szerint nem állnak rendelkezésükre a szükséges erőforrások és nincs hatásuk a munkavállalókat érintő folyamatokra. Több mint a felük (54 százalék) érzi úgy, hogy elveszítette a kapcsolatát a beosztottjaival.

A vezetők 50 százaléka attól várja a helyzet megoldódását, hogy a dolgozók visszatérnek a munkahelyeikre. Ez a vezetői igény az iparban (55 százalék), a kiskereskedelemben (54 százalék) és a fogyasztási cikkeket gyártó munkahelyeken (53 százalék) még jobban kitapintható. Ez persze éles ellentmondásban van az előbb ismertetett munkavállalói tervekkel és elvárásokkal. A vezetőknek csak a 28 százaléka állított össze szabályokat a dolgozókkal közösen arról, hogy miért és mikor szükséges bemenni a munkahelyre.

A vezetők számára ma az egyik legnagyobb kihívás és egyben lehetőség a tehetségek megtartására az, hogy újrafogalmazzák az iroda szerepét, világossá téve, hogy milyen okokból, mikor és milyen gyakran kell a csapattagoknak személyesen is találkozni. Ezek azok a szempontok, amelyekkel sok hibrid módon dolgozó munkavállaló nincs tisztában (38 százalék). Mindezeken túl, új normák felállítására is szükség mutatkozik arra vonatkozóan, hogy hogyan, milyen etikett mellett kell lebonyolítani egy hibrid találkozót.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS