Akár 50 évig is őrizni kell a munkaügyi iratokat!

2019. 01. 27., 09:07

Tavaly december 23-án hatályba lépett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) módosítása, melynek egyik sarkalatos pontja szerint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni a társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére kötelezett vállalkozások a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat – hívja fel a figyelmet dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász, a Mazars együttműködő ügyvédi irodája, a Borsy Ügyvédi Iroda partnere.

Természetesen nem vonatkozik ez a fajta kötelezettség a munkáltatónál egyéb okból keletkező iratokra, mint pl. önéletrajz, a munkavállaló értékelése, oktatásokon való részvételének dokumentációja – kezdi friss bejegyzését dr. Borsy János a Mazaras szakmai blogján.

A törvényváltozások egyebek mellett a foglalkoztató (ideértve az egyéni vállalkozót, mezőgazdasági őstermelőt, illetve az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 56/A szakasza szerinti munkavállalót is) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét is érintik.

A Tny. új – december 23-ától hatályos – 99/A paragrafusa értelmében  az előzőekben felsorolt társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére kötelezett vállalkozások az általuk foglalkoztatott biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni. (Ez például egy 16 éves diák munkavállaló esetében előreláthatóan minimálisan 54 év.)

Abban az esetben, ha a nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnik, köteles bejelenteni a fentnevezett munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

Az új előírás az állami nyugdíjbiztosítás rendszerének azon régi dilemmáját hivatott feloldani, miszerint a munkáltató (volt munkáltató) a megállapító szerv felhívására köteles (az általános elévülési időt jóval meghaladó korábbi időszakról is) a nyugellátás megállapításhoz szükséges adatot szolgáltatni (korábbi adatszolgáltatását pótolni, esetleg kijavítani), miközben nem létezett arra vonatkozóan egyértelmű előírás, hogy az ezt megalapozó okmányokat kötelező öt, illetve nyolc éven túl is megőrizni.

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján ugyan közvetve levezethető a munkaügyi iratok megőrzésének kötelezettsége, ám, ha e szabályt korábban nem tartotta be a munkáltató, és nem őrizte meg az iratanyagot, annak lényegében nem volt szankciója. Ez a gyakorlatban azt jelentette, illetve egyelőre még jelenti, hogy ha az adatszolgáltatásra felszólított vállalkozás úgy nyilatkozik, hogy az adott irattal már nem rendelkezik, következménnyel nem kell számolnia. Ellenben, ha figyelmen kívül hagyja a kérést, és semmilyen együttműködést nem mutat, bírsággal sújtható.

Az új előírás ténylegesen csak öt év múlva jelent többletfeladatot egy élő, működő cégnek, hiszen a jelenlegi munkavállalóival kapcsolatos okmányokat ez ideig egyébként is meg kellene őriznie. Ugyanakkor, ha a cég jogutód nélkül megszűnik, az iratok őrzésének helyét a végelszámolónak vagy a felszámolónak be kell jelentenie a nyugdíjbiztosítási szervnek, illetve köteles teljesíteni az elmaradt adatszolgáltatást. Azonban továbbra sem lehet számon kérni a 2018. december 23. előtt „eltűnt” öt évnél régebbi iratanyagot.

Az új szabályozás nem öncéllal született, hanem épp a (volt) munkavállaló ellátásának jogszerű és pontos megállapítása érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 11. 30., 16:10
Küldetésünk alapja, hogy a létrehozott üzleti kultúra utánunk is fennmarad. Ezt bontjuk le 5 éves periódusokra, melyeket éves terveken keresztül valósítunk meg – mondta az Üzletemnek Avidor András nemzetközi franchise és networking szakértő, a BNI Magyarország vezetője.
2022. 11. 24., 16:35
További intézkedésekre is szükség lesz a turisztikai és vendéglátó szektor kilátástalannak tűnő helyzetének enyhítésére – mondja Duska Sándor, a VOSZ Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekciójának vezetője.
2022-12-05 14:13:00
December 2-án az EU három intézménye és több mint 500 európai polgár közösen értékelte az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeképp hozott intézkedéseket.
2022-12-05 13:13:00
Idén december 5–18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS