3,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta 2019 negyedik negyedévében

2020. 01. 29., 10:00

A tavaly október-decemberi háromhónapos időszakban, azaz a negyedik negyedévben, a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt, a legalacsonyabb tavaly április-június, azaz a második negyedév óta – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

A 2019. október–decemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt. A férfiakat alacsonyabb munkanélküliség jellemezte. A 2019-es év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 160 ezer fő volt, 12 ezer fővel kevesebb, mint 2018-ban. A munkanélküliségi ráta 3,4%-os értéke 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb a 2018. évinél.

2019. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 82 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékra csökkent. A nők esetében a munkanélküliek száma 74 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 40 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal, 12,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 2,9 százalékra, az 55–74 éveseké 1,7 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 10,6 hónap volt, a munkanélküliek 30,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Pest régióban, Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön csökkent, a többi régióban gyakorlatilag nem változott. A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (5,7 százalék), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,6 százalék).

2019. december végén az egy évvel korábbihoz képest:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2,9% százalékkal, 235 ezer főre csökkent.

2019. január–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A 15–74 éves munkanélküliek száma 12 ezer fővel kevesebb, 160 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos értéke 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb.

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, számuk 86 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 3,4 százalék volt. A nők munkanélküliségi mutatói csökkentek, számuk 10 ezer fővel, 74 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött.

A fiatalok munkanélküliségi rátája 1,2 százalékponttal, 11,4 százalékra nőtt, a 25–54 éveseké 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra mérséklődött, az 55–74 évesek körében pedig 0,3 százalékponttal, 2,1 százalékra csökkent.

Az év egészét tekintve a munkanélküliség átlagos ideje 12,8 hónap, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,5 százalék volt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS