Nem kell legénység: 600 kilométeres utat teljesített az önvezető komp

Nem kell legénység: 600 kilométeres utat teljesített az önvezető komp
Gábor János  |  2024. 10. 08., 14:08

Fedélzeti emberi beavatkozás nélkül tett meg rekordhosszú utat az autonóm komp, ezzel két távoli helyszín közötti járatot helyettesített. A forradalmi eredmény új lehetőségeket nyithat a vízi közlekedésben.

Az MF Estelle, a világ első olyan elektromos kompja, amit autonóm képességekkel ruháztak fel, új rekordot döntött, ezzel jól demonstrálta a legénység nélküli, fenntartható közlekedés lehetőségeit – idézi a kísérlet partnerét, a RISE Svéd Kutatóintézetet az Offshore Energy. A norvég Brødrene Aa által tervezett és épített komp 2023 júniusában került vízre, és azóta teljesértékű üzemben van, de nemrég újabb tesztet hajtottak végre vele, hogy kiderüljön: távoli felügyelettel képes-e magát Stockholmba kormányozni, a 600 kilométerre lévő, norvégiai Trondheimből. Kiderült, hogy igen.

„Azt akartuk kipróbálni, hogy a komp képes-e átkelni egy nagy öbölön Stockholm központjában, és önállóan dokkolni a másik oldalon, miután egy gombnyomással elindítottuk 600 kilométer távolságból, Norvégiából. Ez volt az első ilyen típusú teszt, és megmutatta, hogy lehetséges. Ezzel létrehozhatunk egy piacot az okoshajók számára” – értékelte az eredményt Håkan Burden, a RISE kutatója.

Önvezető komp, ami menetrend szerinti járatokat teljesít

A 12 méter hosszú MF Estelle a Torghatten Midt norvég közlekedési vállalat tulajdonában áll, és „fenntarthatóságra épült” hajóként jellemzik. Lényegében egy katamarán, ami szénszálas anyagokból áll. Mivel sikerült alaposan lecsökkenteni a tömegét, jól optimalizálták az energiafelhasználását. Autonóm navigációs rendszert és fedélzeti napelemeket kapott – utóbbiak persze az elektromos áramra támaszkodó hajtómű akkumulátorait táplálják. Az MF Estelle-t önvezető üzemmódra készítik fel. Azt tervezik, hogy a robottaxikhoz hasonló módon kezdetben emberi operátor is lesz a fedélzeten, de a jövőben valószínűleg már nem lesz szükség semmilyen legénységre, mert a komp teljesen önállóan, a szárazföldről monitorozva is működni fog.

A navigációt radar, lidar, kamerák, ultrahangos érzékelők, mesterséges intelligencia és GPS segíti.

„Az a célunk, hogy megváltoztassuk a mobilitásról alkotott elképzeléseket, és fenntartható módon, megfizethető formában kapcsoljuk össze a közösségeket, nemcsak Stockholmban, hanem világszerte, a navigálható vízfelületekkel rendelkező városokban” – mutatott rá Erik Dyrkoren, a komp továbbfejlesztésében résztvevő, autonóm városi megoldásokat kínáló Zeabuz vezérigazgatója.

Az MF Estelle sikere mögött álló csapat szélesebb körű alkalmazások lehetőségét is vizsgálja az autonóm technológia terén. A Brødrene Aa szerint a komp fejlesztése-gyártása „a tanulás nagyszerű útja volt”, és az ilyen együttműködések segítenek abban, hogy a cég egy lépéssel a technológiai újítások előtt járjon. A RISE mindeközben hangsúlyozta, hogy a projekt másik célja a nemzetközi politikai munka megalapozása, amivel kialakíthatók a technológia alkalmazásának nemzetközi szabályai. Az intézet azt reméli, hogy a projekt eredményei új feltételeket teremtenek a környezetbarát mobilitási és automatizálási szolgáltatások számára.

Címlapkép: Brødrene Aa

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS