Nem kell legénység: 600 kilométeres utat teljesített az önvezető komp

Nem kell legénység: 600 kilométeres utat teljesített az önvezető komp
Gábor János  |  2024. 10. 08., 14:08

Fedélzeti emberi beavatkozás nélkül tett meg rekordhosszú utat az autonóm komp, ezzel két távoli helyszín közötti járatot helyettesített. A forradalmi eredmény új lehetőségeket nyithat a vízi közlekedésben.

Az MF Estelle, a világ első olyan elektromos kompja, amit autonóm képességekkel ruháztak fel, új rekordot döntött, ezzel jól demonstrálta a legénység nélküli, fenntartható közlekedés lehetőségeit – idézi a kísérlet partnerét, a RISE Svéd Kutatóintézetet az Offshore Energy. A norvég Brødrene Aa által tervezett és épített komp 2023 júniusában került vízre, és azóta teljesértékű üzemben van, de nemrég újabb tesztet hajtottak végre vele, hogy kiderüljön: távoli felügyelettel képes-e magát Stockholmba kormányozni, a 600 kilométerre lévő, norvégiai Trondheimből. Kiderült, hogy igen.

„Azt akartuk kipróbálni, hogy a komp képes-e átkelni egy nagy öbölön Stockholm központjában, és önállóan dokkolni a másik oldalon, miután egy gombnyomással elindítottuk 600 kilométer távolságból, Norvégiából. Ez volt az első ilyen típusú teszt, és megmutatta, hogy lehetséges. Ezzel létrehozhatunk egy piacot az okoshajók számára” – értékelte az eredményt Håkan Burden, a RISE kutatója.

Önvezető komp, ami menetrend szerinti járatokat teljesít

A 12 méter hosszú MF Estelle a Torghatten Midt norvég közlekedési vállalat tulajdonában áll, és „fenntarthatóságra épült” hajóként jellemzik. Lényegében egy katamarán, ami szénszálas anyagokból áll. Mivel sikerült alaposan lecsökkenteni a tömegét, jól optimalizálták az energiafelhasználását. Autonóm navigációs rendszert és fedélzeti napelemeket kapott – utóbbiak persze az elektromos áramra támaszkodó hajtómű akkumulátorait táplálják. Az MF Estelle-t önvezető üzemmódra készítik fel. Azt tervezik, hogy a robottaxikhoz hasonló módon kezdetben emberi operátor is lesz a fedélzeten, de a jövőben valószínűleg már nem lesz szükség semmilyen legénységre, mert a komp teljesen önállóan, a szárazföldről monitorozva is működni fog.

A navigációt radar, lidar, kamerák, ultrahangos érzékelők, mesterséges intelligencia és GPS segíti.

„Az a célunk, hogy megváltoztassuk a mobilitásról alkotott elképzeléseket, és fenntartható módon, megfizethető formában kapcsoljuk össze a közösségeket, nemcsak Stockholmban, hanem világszerte, a navigálható vízfelületekkel rendelkező városokban” – mutatott rá Erik Dyrkoren, a komp továbbfejlesztésében résztvevő, autonóm városi megoldásokat kínáló Zeabuz vezérigazgatója.

Az MF Estelle sikere mögött álló csapat szélesebb körű alkalmazások lehetőségét is vizsgálja az autonóm technológia terén. A Brødrene Aa szerint a komp fejlesztése-gyártása „a tanulás nagyszerű útja volt”, és az ilyen együttműködések segítenek abban, hogy a cég egy lépéssel a technológiai újítások előtt járjon. A RISE mindeközben hangsúlyozta, hogy a projekt másik célja a nemzetközi politikai munka megalapozása, amivel kialakíthatók a technológia alkalmazásának nemzetközi szabályai. Az intézet azt reméli, hogy a projekt eredményei új feltételeket teremtenek a környezetbarát mobilitási és automatizálási szolgáltatások számára.

Címlapkép: Brødrene Aa

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS