Az Európai Parlament 2021 októberében fogadta el a „Termőföldtől az asztalig” stratégiát. Az európai uniós ajánlás egyik eleme, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont területek aránya 2030-ra érje el a teljes mezőgazdasági terület 25 százalékát. 2021-ben Magyarországon 5129-en foglalkoztak biogazdálkodással, az átállási és az ökológiai terület együttes nagysága megközelítette a 294 ezer hektárt, ami a mezőgazdasági terület 5,8 százaléka – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2021-ben az ország mezőgazdasági területének 5,8 százalékán, 293,6 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. Ennek 90 százaléka ökológiai művelés alatt álló, 10 százaléka átállás alatti területnek minősül – derül ki a KSH friss kiadványából. (Az átállási időszak a szántóföldi és gyep földhasználati kategória esetében két egymást követő év, míg ültetvénynél három egymást követő év. Az átállási időszak kezdetét az ökológiai tanúsító szervezet igazolása alapján határozzák meg. A kötelezettségvállalással érintett terület ökológiai státuszát (besorolását) a kötelezettségvállalás ideje alatt minden évben a január 1-jei állapot szerint állapítják meg.)
Először 2016-ban, majd 2019-ben vett lendületet a biogazdálkodásba bevont területek nagyságának növekedése, amely 2019 óta lassan csökkenő tendenciát mutat (2019: 303 ezer hektár, 2020: 301 ezer hektár). Az utóbbi évek területváltozásának oka részben a támogatási rendszer ötéves ciklikussága és az abban foglalt átállási évek periódusának eltérő pénzügyi kerete.
Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 61 százaléka rét és legelő (179,6 ezer hektár) volt, 31 százalékán (91,3 ezer hektáron) szántóföldi növényeket termesztettek. Az utóbbi öt év során a szántóföldi növényekkel hasznosított területek aránya 6 százalékponttal csökkent, a réteké, legelőké ugyanilyen arányban nőtt. A biogazdálkodás keretében termesztett szántóföldi növények 39 százaléka gabonaféle, 32 százaléka zöldtakarmány, 19 százaléka ipari növény volt. Míg az ökológiai gazdálkodásba bevont fehérjenövények 97 százalékánál ment végbe a teljes átállás, addig ez az ültetvények 69 százalékáról mondható el.
2021-ben a bioültetvények területének 86 százaléka gyümölcsös, 14 százaléka szőlő volt. Az elmúlt tíz év során az organikus termesztésű gyümölcsösök területe háromszorosára növekedett, a szőlőé pedig kétharmadával lett nagyobb. Így 2021-ben a teljes gyümölcsösterület 14, míg a szőlőterület 3,2 százaléka állt ökológiai művelés alatt.
Hazánk legnagyobb organikus művelésű területei erős korrelációt mutatnak az adott megye teljes mezőgazdasági területének nagyságával. Mind a mezőgazdasági terület, mind az ökoterület az Alföldön a legkiterjedtebb. A legnagyobb bioművelésű terület Hajdú-Bihar megyében található (40 486 hektár), ezt követi Bács-Kiskun (37 092 hektár) és Békés megye (27 668 hektár). A legkisebb organikus területtel Vas megye rendelkezik (2 624 hektár).
A teljes mezőgazdasági területre vetített bioterületek aránya az előzőektől kissé eltérő képet mutat. A legkisebb mezőgazdasági területtel rendelkező Nógrád megyében a biogazdálkodású terület aránya közel 12 százalék, amit Győr-Moson-Sopron megye követ 11 százalékkal. Az utóbbi megyében ugyanakkor a negyedik legnagyobb a bioterületek kiterjedése az országban (24 411 hektár). A három legnagyobb organikus területtel rendelkező megyében a mezőgazdasági területből való részesedés a következő: Hajdú-Bihar 8,8, Bács-Kiskun 8,2, Békés megye 6,3 százalék. Az előzőekkel szemben a legkisebb ilyen területet használó Vas megye organikus művelésű területi aránya csupán 1,6 százalék.
Az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és annak fenntartása érdekében a minősítésnek megfelelő gazdálkodást folytatók minden évben területi alapon támogatást igényelhetnek. A hazai gazdálkodók 2021-ben összesen 171 329 hektárra igényeltek ökológiai támogatást, amelynek szinte teljes egészére jóváhagyták a kifizetést.
A gazdálkodók a legnagyobb területre (22 375 hektár) Bács-Kiskun megyében kaptak ökológiai támogatást, de az ezt követő Hajdú-Bihar megyében is több mint 20 ezer hektárra. Ezzel szemben Vas megyében mindössze 932 hektárnyi bioterület részesült ilyen típusú támogatásban.
A legtöbb kérelmet – 958 darabot – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adták be, ezután Bács-Kiskun (846 kérelem) és Hajdú-Bihar megye (634 kérelem) következett. Vas megye kérvényszáma (76 darab) a területi összehasonlítással egyezően elmaradt a többi megyéhez képest.
2021-ben a Békés és Győr-Moson-Sopron megyei gazdálkodók 79-79 különböző növénykultúrára adtak be támogatási kérelmet, míg a Komárom-Esztergom megyeiek 31 növényre.
A beadott kérelmek alapján átlagosan 24,3 hektárra igényeltek ökológiai támogatást. A négy legnagyobb ökológiai támogatott területtel rendelkező megyében a mutató nagysága felülmúlta az országos átlagot.
A kérelmenkénti átlagos 24,3 hektárnyi területnagyság alakulásában meghatározó szerepet játszanak a nagyobb kiterjedésű gyep- és szántóterületek. Bár a gyümölcsfákat és -bokrokat magában foglaló művelési ág csupán közel 8 ezer hektárnyi területen részesül ökológiai támogatásban, ennek a teljes gyümölcsösterülethez viszonyított aránya (9,4 százalék) a második legnagyobb részesedésű támogatott kategóriát jelenti. Az első helyen a több mint 95 ezer hektáron művelt állandó biogyep áll, mely teljes területéhez képest 13 százalékban organikus művelésű, támogatott területet jelent. Egy ökotámogatási kérelem a gyep esetében átlagosan 51 hektárra vonatkozó kifizetést foglal magában. A takarás nélküli szabadföldi szántó rendelkezik a második legnagyobb átlagos támogatott területnagysággal (egy kérelemre vetítve 19,8 hektár), azonban a teljes területéhez viszonyított aránya csupán 1,4 százalék. A konyhakert kategória mind kiterjedésében, mind a támogatás terén elenyésző jelentőségű. (KSH)
A 2020 októberében elfogadott „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork) stratégiát az Agrárminisztérium (AM) már a végső szavazás előtt „túlságosan ambiciózusnak” ítélte. A tárca szerint a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia a klíma- és környezetvédelmi célokhoz, azonban a stratégiában meghatározott célértékek teljesítése aránytalan terhet ró a tagállamokra. A magyar álláspont szerint a kémiai növényvédő szerek mennyiségének 50 százalékos csökkentése a már eddig megvalósított csökkentésen túl, valamint az ökológiai gazdálkodással érintett területek részarányának 25 százalékra emelése túlzottan ambiciózus. A növényvédőszer- és a műtrágyahasználat csökkentése során tekintettel kell lenni a tagállamok eltérő helyzetére és az eddig megtett erőfeszítésekre. Az AM szerint nem lenne igazságos ugyanakkora csökkentést számon kérni azokon a tagállamokon, amelyek eddig is jelentős eredményt értek el a növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásának visszaszorításában – olvasható a tárca és a NAK 2020 őszi közleményében.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.