Nagy István: Tovább kell erősíteni az ukrajnai szárazföldi gabonafolyosót

2022. 11. 02., 19:21

Magyarország minden eszközzel támogatja a szárazföldi gabonafolyosó működését – közölte Nagy István agrárminiszter.

Globális élelmezési válság alakulhat ki, ha az ukrán gabonát nem sikerül a világpiacra eljuttatni – figyelmeztetett a tárcavezető. Nagy István szerint a tárgyalások azonnali megkezdésére van szükség ahhoz, hogy a Fekete-tengeri kikötőkből a gabonaszállító hajók ki tudjanak futni.

Kifejtette: a kialakult helyzetben felértékelődik a szárazföldi útvonalak szerepe. A biztonságos élelmiszer-ellátás érdekében szükséges az ukrajnai gabonaexport folytonosságának garantálása, amihez pedig gyors és hatékony szállítási útvonalak kellenek.

Rámutatott: az orosz-ukrajnai háború veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot, ezért Magyarország és a régió országainak közös felelőssége a segítségnyújtás. Ennek egyik fontos eleme a Szolidaritási Folyosók működtetése, amelynek köszönhetően jelentősen megnőtt az Ukrajnából származó gabona- és olajosmag-importunk, további kiemelt cél a szállítási kapacitások bővítése.

Nagy István példaként említette, hogy az Eperjeskén és Záhonyon keresztül Ukrajnából hazánkba érkező gabona és napraforgó mennyisége a havi pár tízezer tonnáról kétszázezerre nőtt.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország számos vasúti infrastrukturális fejlesztést hajtott végre az elmúlt időszakban, elég csak a Fényeslitkén megvalósult beruházásra gondolni. Emellett azonban továbbra is szükség van az átrakodási kapacitások növelésére és új fejlesztések végrehajtására a magyar-ukrán vasúti határszakasz térségében.

Hazánk az orosz-ukrán fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában, a békében érdekelt, ami a világ biztonságos élelmezésének is az alapja – hangsúlyozta a tárcavezető. (AM Sajtóiroda)

Moszkva ismét részt vesz a gabonaegyezmény végrehajtásában

Oroszország felújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint „az ukrán fél hivatalos biztosítékot adott, hogy a tengeri humanitárius folyosót csak a fekete-tengeri kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban fogják használni”. Kijev az ENSZ és Törökország közreműködésével szerdán juttatott el írásos garanciákat a Közös Koordinációs Központhoz arra vonatkozóan, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót és az ukrán kikötőket nem használja fel Oroszország elleni katonai akciókra.

A gabonamegállapodásban való részvételét a hét végén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre, brit segédlettel.

Az isztambuli megállapodás augusztus 1-jén lépett hatályba, miután július végén Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői aláírtak két dokumentumcsomagot.

Az első memorandum az ENSZ kötelezettségvállalásáról szólt az orosz műtrágya és mezőgazdasági termékek világpiaci exportjára vonatkozó korlátozások feloldására.

A második meghatározta azt az eljárást, amelynek betartása mellett az ukrán gabona a fekete-tengeri kikötőkből humanitárius folyosókon keresztül, kötelező ellenőrzéssel elszállítható. A megállapodást aláíró felek szerint a csomag célja a globális élelmezésbiztonság szavatolása. (MTI/Pogár Demeter, Moszkva)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS