Közel harmadával kevesebb új traktort vettek tavaly a gazdák

2024. 01. 17., 19:10

Tavaly 3 009 új traktort helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 32,5 százalékkal marad el a 2022-ben regisztrált 4 457-es darabszámtól. Elsősorban a gabonapiaci helyzet és kedvezőtlen általános gazdasági környezet okozta a visszaesést, melynek mértéke a 2022-es rekordév adataihoz képest ennyire szembetűnő: 2021 átlagosnak mondható forgalmától 8 százalékkal marad el – olvasható az Agroinform.hu elemzésében.

A 2022-es év kiugró eredményeit az okozta, hogy a koronavírus okozta szállítási nehézségeket maga mögött hagyta a piac, magukra találtak a szállítási láncok, és ezt a felívelést tovább erősítették az ekkoriban meghirdetett pályázati lehetőségek is. A terményárak drasztikus csökkenése, az infláció miatt bekövetkező kényszerű gyártói áremelések, valamint a kedvezőtlen kamatkörnyezetben jelentősen romló finanszírozási lehetőségek azonban 2023-ban éles fordulatot hozott.

A megrendelések fokozatos kifuttatása miatt márciusig még aktív maradt az új traktorok piaca, ezt követően azonban törvényszerűen bekövetkezett a máig tartó visszaesés. A gabonahelyzet óvatosabbá tette a gazdákat, egy beruházási döntés ma még azokban a gazdaságokban is átgondoltabb és lassabb folyamattá vált, amelyek képesek megfinanszírozni az új gépeket.

„A mezőgazdasági gépkereskedelemben tapasztalt visszaesés nem egyedülálló belpiaci jelenség, nemzetközi szinten is hasonló folyamatok zajlanak – mondta Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke. – Ha gyengül a vásárlóerő a piacon, a kereslet általában a használt gépek irányába tolódik el. A jelenlegi helyzet rendkívüliségét mutatja, hogy az elmúlt év során mindkét kategóriában párhuzamosan csökkent a forgalom.”

A traktormárkák közötti versenyben a John Deere tavaly 635 traktort adott el a DataHouse által közzétett forgalomba helyezési adatok szerint, ami a piac 21,1 százalékát jelenti. A 2022-es negyedik helyről a másodikra ugrott a Claas, amely tavaly a forgalom 13,6 százalékát biztosította. A New Holland stabilan tartja 10 százalékos részesedését, amely 2023-ban a harmadik helyre volt elegendő. A magyar piacra az elmúlt években betörő indiai Solis-Sonalika traktorok részesedése idén is elérte a 9 százalékot. A lista további helyein a Fendt, a Case IH és a Massey Ferguson márkákat találjuk.

A DataHouse által közölt adatok szerint 2023-ban 1198 új mezőgazdasági pótkocsit helyeztek forgalomba, a csaknem 38 százalékkal kevesebb az előző év 1929-es mennyiségénél.

Kilátások 2024-re

A gépkereskedelem forgalma együtt mozog a szélesebb mezőgazdasági szektor teljesítőképességével, így a gépeladások volumene is akkor kerül újra magasabb szintre, amikor a termelés oldalán rendeződik a gazdasági környezet. Miközben az infláció és a kamatkörnyezet is kedvezően alakul, a terménypiaci helyzet a régiónkban továbbra is rendkívül kedvezőtlen. Mivel a termelők vásárlóerejét alapvetően befolyásolja saját termékeik eladhatósága, egyelőre csak bízni lehet abban, hogy ezen a területen is a pozitív tendenciák fognak megerősödni.

A gépvásárlás alternatívája addig számos gazdaság esetében a gépbérlés, illetve a használt gépek vásárlása lehet. Ez a piaci szegmens tavaly sem fagyott be: csak az Agroinform.hu piacterén 2023-ban közel 9000 használt mezőgazdasági gép, eszköz cserélt gazdát mintegy 34 milliárd forint értékben.

„A géppiacok forgalmának alakulásában fontos szerepet játszanak a támogatási rendszerek, melyek pozitív hatása különösen 2024 második felében jelentkezhet – tette hozzá Harsányi Zsolt. – A jelenlegi piaci helyzetben mind a gazdáknak, mind a gépkereskedőknek jelentős segítség volna, ha támogatási pályázatok kiírására már a közelebbi jövőben sor kerülhetne. Ebben az esetben a kapcsolódó gépberuházások már a tavaszi időszakban megkezdődhetnének.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS