Egyenlő bánásmód: nem mindegy, hogy szól az álláshirdetés

2018. 12. 10., 15:03

Találkoztál már olyan álláshirdetéssel, hogy „fiatal titkárnőt”, „csinos pultos lányt” vagy „férfi targoncást” kerestek? Mi a baj ezekkel? Mit nem vett figyelembe a hirdetés feladásakor a munkáltató? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó válaszol,

Egyenlő bánásmód: mit jelent ez?

A munkában és már azt megelőzően a munkatárs keresés, felvétel folyamata alatt is fontos a munkajogi szabályok betartása – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jogon dr. Kocsis Ildikó.

Az egyenlő bánásmód követelményének betartása a munkáltatók részére is kötelező.

A Munka Törvénykönyve általános szabályként írja elő, hogy

  • „A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.”

Az egyenlő bánásmódról külön törvény rendelkezik részletesen. Megadja, hogy milyen esetben tekinthetjük úgy, hogy azt megsértették.

Tartalmazza, hogy nem részesülhet valaki kedvezőtlenebb bánásmódban a következők miatt:

  • neme,
  • faji hovatartozása,
  • bőrszíne,
  • nemzetisége,
  • nemzetiséghez való tartozása,
  • anyanyelve,
  • fogyatékossága,
  • egészségi állapota,
  • vallási vagy világnézeti meggyőződése,
  • politikai vagy más véleménye,
  • családi állapota,
  • anyasága (terhessége) vagy apasága,
  • szexuális irányultsága,
  • nemi identitása,
  • életkora,
  • társadalmi származása,
  • vagyoni helyzete,
  • foglalkoztatási jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
  • érdekképviselethez való tartozása,
  • egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.

Minden megkülönböztetés tilos?

A fentiek nem jelentik azt, hogy bizonyos ésszerű, a munkához, a feladatokhoz, vagy a munkáltatóhoz kapcsolódó különbségeket ne lehetne figyelembe venni.

Ha női fehérnemű üzletbe keresnek eladót, akkor lehet kikötés, hogy a pályázó nő legyen, hiszen a feladatból adódóan ezt egy férfi eladó nem tudná ellátni. A vevők minden bizonnyal nem néznék jó szemmel, ha egy férfi eladó sertepertélne a próbafülkék között. Nem igaz azonban ez egy cipőüzlet esetében, ahol akár jogszerűtlen hátrányos megkülönböztetés is megvalósulhat, ha a férfi pályázót azért utasítják el, mert férfi.

Ugyanígy lehet ésszerű indoka annak, ha egy férfi focicsapat mellé nem nő, hanem férfi gyúrót választanak.

A megkülönböztetést csakis a munka jellege, természete indokolhatja, és az is csak olyan mértékben, hogy a megkülönböztetés még arányos legyen.

Számíthat a munkahely szellemisége a kiválasztás során?

A munkahely szellemiségéből adódó és arányos különbségtétel vallási, világnézeti meggyőződés, vagy nemzeti, etnikai hovatartozás alapján indokolhatja a megkülönböztetést. De csak akkor, ha az ésszerű és arányos. Ez nem minden munkakör esetén áll fenn. Fontos, hogy az tényleg indokolt legyen.

Ne gondoljunk, hogy a pályázók világnézeti, vallási hovatartozása minden esetben megkérdezhető, vagy döntő súllyal figyelembe vehető a kiválasztás során. Ez alapján választani a legtöbb esetben továbbra is jogellenes lenne.

Mikor vehető figyelembe a jelentkező világnézete?

A jogellenes megkülönböztetés alól csak olyan esetben lenne kivétel, mint például egy katolikus egyházi iskola tanári álláshelye. Itt ugyanis lényeges és ésszerű követelmény lehet, hogy a pályázó az iskolai világnézettel megegyező felekezethez tartozónak vallja magát. Természetesen ez nem feltétlenül kell, hogy lényeges követelmény legyen.

Egy karbantartói munkakörnél viszont már nem igazán tekinthető ésszerű megkülönböztetésnek, ha a jelentkező vallása alapján döntenek. Gondoljunk csak bele ésszerűen! A kalapács használata nem kívánja meg, hogy a személy katolikus legyen.

A „fiatal, csinos titkárnő kerestetik”, vagy a „férfi éjjeliőrt felveszünk” és hasonló jeligéjű álláshirdetések bár lehet, hogy jó ötletnek tűnnek, de a legtöbb esetben nem jelentenek jó választást.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-12-05 12:10:00
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS