Magyar e-kereskedőket segít a nemzetközi piachódításban a Digitális Kereskedelmi Szövetség

2023. 10. 12., 14:22

A magyar e-kereskedők külföldi terjeszkedésében segítséget nyújtó Digitális Kereskedelmi Szövetség októberben hivatalosan is elindítja díjmentes, cégekre szabott, egyedülálló mentorprogramját.

A digitális szektorban rejlő potenciál megkérdőjelezhetetlen, egyes előrejelzések szerint az évtized végére 8000 milliárd forint többlettel járulhat hozzá a magyar gazdasághoz. A pandémia óta szárnyra kapott a magyar e-kereskedelem is, ami az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac volt 2021-ben. A hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma szereplői előtt hatalmas lehetőségek állnak, ehhez azonban a digitális kereskedelem fejlesztésére van szükség.

Alapítása óta a Digitális Kereskedelmi Szövetség célja a magyarországi e-kereskedelem kihívásainak pontos megismerése és ennek nyomán a magyar e-kereskedelem átalakulásának előmozdítása, a hazai szereplők megerősítése és az export hajlandóság fellendítése. Ennek érdekében indította el idén tagjaival összefogva az egyedülálló Mentorprogramot, amely során elismert szakértők segítik a résztvevőket.

Ahogy a DKSZ és a GKID által közösen készített tavalyi Online Export Kutatás rámutatott, a magyar e-kereskedők olyan kihívásokkal és nehézségekkel küzdenek, melyek jelentősen gátolják őket a fejlődésben és a külpiaci terjeszkedésben. A külföldi piacra lépést gátló okok többek között:

  • a növekedés irányokat és lehetőségeket meghatározó hosszú távú stratégia hiánya;
  • a fejletlen és rugalmatlan logisztikai megoldások követése;
  • a helyismeret, piacismeret hiányából fakadó jogi és adminisztrációs problémák;
  • a helyi szabályozási környezethez igazodó lokalizációs folyamatok nehézségei;
  • a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés;
  • és olyan tévhitek, mint a nem megfelelő termékkínálat, vagy az alacsony beszállítói alkupozíció.

A külföldi terjeszkedést illető kilátásokról és lehetőségekről Madar Norbert, a GKID vezető elemzője elmondta: „Az itthoni e-kereskedelmi szereplők jelenleg le vannak maradva a nemzetközi terjeszkedésben, aminek összetett okai vannak: egyrészt nem védjük a saját lokális piacunkat kellőképpen, másrészt jelentős erőforrás hiánnyal küzd a szféra. A problématudat építés, az attitűd-váltás, a stratégiai gondolkodás megváltoztatása és a következetes, hosszú távú tervezés viszont mind közelebb visznek a meglévő lemaradások leküzdésében.”

A DKSZ a kutatásban is megmutatkozó kihívások leküzdése érdekében alkotta meg a Mentorprogramot, amely nem csak gyakorlati segítséget nyújt a résztvevőknek, de a sikereik útján példát mutat egyre több kereskedőnek, hogy a külföldi terjeszkedés elérhető és reális cél.

Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség elnöke megjegyezte: „A mentorprogram személyre szabott tanácsadás útján olyan komplex tudásanyagot nyújt a szervezetfejlesztés, kutatás, marketing, kommunikáció, logisztika, jog és információbiztonság, digitalizáció, valamint a fizetéstechnika és kiberbiztonság területén, amelyek hosszú távon képesek támogatni a cégek fejlődését.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS