Háztartási kekszből spájzoltunk be a legjobban a járvány alatt

2021. 03. 05., 12:15

Lényegesen több kekszet eszünk, mióta kitört a járvány. A nagy felhalmozás alatt a háztartási kekszből 50 százalékkal nőtt a forgalom, és az extrudált kenyerekből is ennyivel több fogyott. Az adatok azt mutatják, hogy nem egyszeri vásárlásokról volt szó, hiszen ezekből az élelmiszerekből tartósan többet adnak el a boltokban, mint egy éve.

„A járvány miatt átalakuló fogyasztói szokások egyik nagy nyertese a keksz lett, amelynek a bolti forgalma értékben mintegy 15 százalékkal nőtt 2020-ban az előző évhez képest” – jellemezte a pandémia okozta keresletváltozást Koósa Péter, a Detki Keksz Kft. ügyvezető igazgatója. A keksztermékek kiskereskedelmi eladásai az elmúlt években is emelkedtek 6-8 százalékkal, de a tavalyihoz hasonló kiugrásra még nem volt példa, és ez egyértelműen ahhoz köthető, hogy az emberek többet voltak otthon, az otthonuktól távol pedig másként kellett megoldaniuk az étkezésüket.

Koósa Péter szerint márciusban és áprilisban, a felhalmozó jellegű vásárlások idején a Detki Keksz fennállása legnagyobb forgalmát érte el például háztartási kekszből, amelyből az eladások ekkor 50 százalékkal haladták meg a szokásost, és akár még több is fogyott volna belőle, de már nem tudták tovább növelni a termelést. Ráadásul a felvásárlások után várt visszaesés sem következett be a kekszek esetén, az év utolsó hónapjaiban is megmaradt a növekedés, és a termékkörön belül minden fajta kiemelkedően fogyott 2020-ban. A Detki Keksz bízik abban, hogy a kekszek forgalma 2021-ben sem csökken a hazai boltokban, és szeretné a piaci részesedését tovább növelni.

A #veddaahazait akcióhoz már a tavaly tavaszi induláskor csatlakozó, azt azóta is támogató Detki Keksz a változó fogyasztói és kereskedelmi igényekre reagálva az idén beruházásba kezd. Ezzel egyfelől a termékkínálatát bővíti, másfelől pedig a kapacitásait akarja kiegyenlíteni annak érdekében, hogy a tavaszihoz hasonló kiugró keresleti igényeket is teljes mértékben ki tudja szolgálni.

„Nem a fogyasztói szokások változtak az esetünkben, hanem inkább a fogyasztás mennyisége” – összegezte a járvány egy évének hatásait Szebeni Zoltán. Az extrudált kenyereket, szendvicseket gyártó Abonett Kft. ügyvezetője szerint a tavaly március-áprilisi időszakban volt a leglátványosabb a kiugrás, amikor mintegy 50 százalékkal növekedett meg az abonyi cég termékei iránt az igény.

„A hirtelen jött extra kereslet egy viszonylag alacsony készletszinttel párosult, ezért rövid ideig tartó nehézségeket, logisztikai problémákat eredményezett, de alapanyaghiány így sem lépett fel. A rendkívüli helyzet azonban gyorsan rendeződött. Ráadásul úgy, hogy a kiugrás után egy magasabb szinten stabilizálódott a forgalom. Jelenleg a korábbi mennyiségnél mintegy 30 százalékkal nagyobb a kereslet a termékeink iránt, ami a jelek szerint tartósnak is bizonyul majd.”

Szebeni Zoltán szerint míg az egy évvel ezelőtti kiugró keresletet az emlékezetes készletező vásárlási időszak eredményezte, a később állandósuló magasabb fogyasztás hátterében több tényező is állhat.

„A magyar termékek előnyben részesítése, a kényelmes, gyors megoldások választása, és az egészségtudatos életmód felé fordulás magyarázhatja a jelentős keresleti bővülést” – állítja a #veddahazait akcióhoz elsők között csatlakozó Abonett ügyvezetője.

Benedek Eszter, a #veddaahazait akciót elindító Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője azt tapasztalja, hogy a gyártó cégek számára a járvány kitörése óta láthatóan fontosabb lett a hazai eredet megmutatása. A Magyar Termék védjegyeket már régebb óta használó vállalkozásokon kívül olyanok is aktívan bekapcsolódtak a kampányba, amelyek eddig még nem védjegyeztették a termékeiket. Utóbbiak közül sokan a kedvező tapasztalataik alapján most megtették ezt. Szerinte már látható, hogy a #veddahazait nem egyszerűen egy kampány, hanem egy olyan kezdeményezés, ami tartósan összefoghatja és segítheti a hazai gyártókat.

(Az Üzletem.hu Benedek Eszterrel korábban készített interjúját IDE KATTINTVA olvashatja.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS