Benedek Eszter: Egy védjegyrendszer felépítése és működtetése nem sprint, hanem hosszútávfutás

2019. 10. 08., 08:45

A magyar Auchannal összefogva Magyar Termék akciót tervezünk a nemzetközi lánc külföldi hálózatában – mondta az Üzletemnek Benedek Eszter. A Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője azokkal szeret együtt dolgozni, akik szerint ha valami lehetetlen, akkor valaki tehetetlen.

Benedek Eszter 170 céggel dolgozik együtt, s a kör minden bizonnyal bővülni fog. Mindannyiuknak szívügye a magyar termék, amelynek megismertetése már az országhatáron is átnyúlik. A védjegyükkel hitelesített termékek mind nagyszerű minőségűek. Az e körbe tartozó vállalkozások fejlődését is figyelemmel kísérik, s ha tudnak, segítik őket. Ahogy azt a vásárló teszi, amikor magyar árut tesz a kosárba. A Magyar Termék most új védjegyet tett közzé. Mi pedig közzétesszük az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 111. interjúját!

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Azt, amiben éppen élek. Az elmúlt években részt vehettem a Magyar Termék védjegyrendszer fejlesztésében, és három éve már én irányíthatom ezt a munkát. Büszke vagyok arra, hogy a kollégáimmal és 170 védjegyhasználó partnercégünkkel Magyarország legismertebb és legelismertebb eredetjelölő védjegyévé tettük a Magyar Terméket.

Milyen távra tervez?

– Egy védjegyrendszer felépítése és működtetése nem sprint, hanem hosszútávfutás, csak szisztematikus, évekig tartó munkával lehet eredményeket elérni. Ezért mindig hosszú távra kell terveznem, azt kell szem előtt tartanom, hogy mit akarunk elérni 5-10 év alatt, és ehhez kell igazítani a napi munkánkat, rövidebb távú terveinket.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Az, amibe éppen most vágtunk bele. A Magyar Termék sikeres működtetése után továbbfejlesztjük a védjegyrendszerünket, bevezettük a Kiváló Termék és ÖKOlogikus Termék jelöléseket. Most azt kell bebizonyítanunk, hogy újra el tudjuk érni, amire a Magyar Termékkel egyszer már képesek voltunk. Az üzleti alapjaink erősek ehhez, és biztos vagyok benne, hogy kitartó szakmai munkával és összefogással ez a két új védjegy ugyanolyan sikeressé válhat, mint a Magyar Termék.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– A Magyar Termék védjegyrendszer alapítójától, Bodrogai Ferenctől, akivel a mai napig együtt dolgozom. Ő mindig hosszú távra tervez, évtizedekben gondolkozik, nem azt nézi, mi van most a piacon, hanem azt, hogy mi fog történni 5-10 év múlva. A Magyar Termék indulásakor kevesen hittek a sikerben, alig néhány céget sikerült az ügy mellé állítani, de nem kedvetlenítette el az érdektelenség, hitt abban, hogy szükség van a magyar termékek népszerűsítésére, és ennek hála mostanra 170 cég élvezi a védjegyek gyümölcsét.

Szakterületén hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Ebből a szempontból speciális a munkám, hiszen ezt alapvetően országhatáron belül lehet sikerre vinni, ugyanakkor nemcsak Magyarországban gondolkodunk. Igyekszünk segíteni a védjegyhasználó cégek külföldi piacra jutását is. A magyar Auchannal összefogva például Magyar Termék akciót tervezünk a nemzetközi lánc külföldi hálózatában.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Örömmel létrehoznék egy olyan lovasfarmot, ahol kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget nyújtanék azoknak, akik aktív pihenéssel akarják eltölteni a szabadságukat. Ebben össze tudnám kapcsolni a hobbimat és a turisztikai végzettségemet.

Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?

– Az én mindennapjaimat is az online kommunikáció határozza meg, de nagyon fontosnak tartom a partnereimmel és leendő üzletfeleimmel való személyes találkozást. Ezért is szervezzük már harmadik éve a nagyon sikeres Magyar Kincsek programunkat, amelyen az ország természeti, kulturális, gasztronómia és gazdasági értékeit mutatjuk be meglévő és leendő partnereinknek. Velük egy-egy ilyen túrán olyan kötetlen beszélgetésekre is módunk van, ami segít egymás jobb megismerésében, a hosszú távú szakmai és személyes kapcsolatok kialakításában.

Mire sajnálja az idejét?

– Sajnos a munkámmal jár a sok utazás, de a dugókban eltöltött órákat mindig fölöslegesen elpocsékolt időnek érzem.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Osztom a Jean Anthelme Brillant-Savarin francia gasztronómustól származó gondolatot, miszerint „mondd meg, mit eszel, és megmondom, ki vagy”. A minőségi élelmiszerre, a jó ételekre sohasem sajnálom a pénzt. Szeretem megkóstolni más népek ételeit, ízeit is, de szerencsére a Magyar Termék védjegyes élelmiszerek között is bármikor megtalálom azt a minőséget, amire vágyok.

Mivel lehet felbosszantani?

– A döntésképtelenséggel, a „mit miért nem lehet megcsinálni” hozzáállással. Azokkal szeretek együtt dolgozni, akik szerint ha valami lehetetlen, akkor valaki tehetetlen.

Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– Ott, ahol a legjobban tudom kamatoztatni a szakmai tapasztalataimat. Természetesen a kerítésfestés vagy a szemétszedés is fontos, méltányolandó önkéntes munka, de a közösségnek a legtöbbet a szaktudásunkkal tudjuk adni. Ez az esetemben olyan program megszervezése és lebonyolítása, amelyben a velünk együttműködő 170 cég erőforrásait, lehetőségeit használjuk fel egy jó ügy megvalósításához.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A lovaglás Jack-kel, a lovammal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS