A világon végigsöprő koronavírus járvány nagymértékben megváltoztatta a vásárlói szokásokat. Ennek következménye, hogy a Z és a millenniumi generáció napjainkban egyre inkább hajlamos közvetlenül a márkáktól terméket rendelni. Azonban nem ez az egyetlen változás, ami a fogyasztói szokásokat illeti. A vásárlók ugyanis egyre inkább visszavágynak az üzletekbe, hogy ott bonyolítsák le a vásárlást. Mintegy 72 százalékuk tervezi, hogy a járvány csillapodásával jelentős interakciója lesz a fizikai üzletekkel – emeli ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatása.
A koronavírus felerősítette a márkával való közvetlen kapcsolatot
Az egyik legmarkánsabb változás, amelyre rávilágít a kutatás a fogyasztók márkához való kapcsolódása. Ezen a téren nagy változás történt az utóbbi időben, különösen a fiatalabb generáció körében, akik előszeretettel rendelnek terméket közvetlenül a kiszemelt márkától. A Z generáció tagjainak több mint kétharmada (68 százalék), a millenniumiak több mint fele (58 százalék) tett így az elmúlt hat hónapban, ez az arány átlagosan 41 százalék az összes korcsoport tekintetében. A döntés háttere egyszerű: a fogyasztók közel kétharmada (60 százalék) jelölte meg a közvetlen vásárlás okaként a jobb vásárlási élményt, míg 59 százalékuk emelte ki a márkahűség-programokhoz való hozzáférést.
Adatmegosztás a vásárlói előnyökért cserébe
A jobb vásárlói élmény és a márkahűség-program olyan bizalmat épít ki a fogyasztókban, amelyért cserébe közlékenyebbé válnak. Az összes fogyasztó közel fele (45 százalék) állítja, hogy hajlandó megosztani a fogyasztói- és termékhasználati szokásaival kapcsolatos adatait, míg a fogyasztók több mint harmada (39 százalék) személyes adatai, például a rá vonatkozó demográfiai adatok vagy termékpreferenciák megosztására is hajlandó. A további akciók és kedvezmények pedig további adatgyűjtési lehetőséget hozhatnak, hiszen az összes vásárló 54 százaléka számolt be arról, hogy ezekért cserébe nagyobb valószínűséggel osztaná meg adatait közvetlenül a márkákkal.
Tim Bridges, a Capgemini Consumer Products, Retail & Distribution területének globális vezetője szerint “A fiatalabb generáció azon szokása, hogy közvetlenül a márkáktól vásárolnak terméket, kézzel fogható lehetőséget rejt magában a fogyasztói termékeket gyártó cégek számára. Ennek segítségével fogyasztói adatokat gyűjthetnek és fejlettebb, közvetlen fogyasztói csatornát építhetnek ki. (...) intelligens döntéseket hozhatnak arról, hogy hol tárolják termékeiket, hogyan szabják termékeiket és szolgáltatásaikat a fogyasztóik igényeire, és hogyan javítsák a vásárlói élményt.
A vásárlók a bolti vásárlás élményére szomjaznak
Bár a járvány hatására az elmúlt két évben felpörögött az e-kereskedelem, ez a felfutás megtorpanni látszik. A fogyasztók nagy része (72 százalék) tervezi, hogy a járvány alábbhagyását követően számos interakciót bonyolít le fizikai üzletekben – ami túllépi a COVID-ot megelőző mutatókat (60 százalék). Ezt leginkább a boomerek (76 százalék) látják így, míg a legkevésbé motiváltak a Z generáció (66 százalék) tagjai. Persze ezen a téren is van változás, hiszen a click-and-collect (vagyis a neten megrendelt, de az üzletben átvett) szolgáltatás nagyobb szerephez jutott az utóbbi időben. Az összvásárlók 22 százaléka tervez így vásárolni, közülük is a millenniumiak körében a legmagasabb (33 százalék) ez az arány, míg a boomerek körében a legalacsonyabb (11 százalék).
Átalakulóban a házhozszállítás
Bolti élmény ide vagy oda, három szegmensben – egészség, szépségápolás, valamint a háztartási szegmens - továbbra is a kiszállítás és annak megfelelő teljesítése viszi a prímet. A háztartási bevásárlást végző személyek 42 százaléka részesíti előnyben a kiszállítással járó kényelmet. Nagy változás, hogy a vásárlók már kevésbé hajlandóak felárat fizetni a gyors kiszállításért. A fogyasztók teljes körét vizsgálva a vásárlók átlagban a teljes ár 3,3 százalékát hajlandóak kifizetni egy két órán belüli kiszállításért, ami csökkenést jelent a 2019-es 4,6 százalékhoz képest. Míg a fiatalabb, gyermekes vásárlók legtöbbször hajlandóak továbbra is kifizetni a felárat, a fogyasztók egyre inkább az ügyfélélmény szokásos részeként várják el a gyors kiszállítást.
Az egészség és a fenntarthatóság fontos szempontok a fogyasztók számára
A kutatás rávilágít arra a tényre, amely a világjárvány kirobbanása előtt is körvonalazódni látszott: az egészség és a fenntarthatóság a jövőben is befolyásolni fogja a fogyasztói döntéseket. A legfrissebb adatok szerint a fogyasztók 44 százaléka hajlandó többletárat fizetni a környezettudatos csomagolással rendelkező háztartási termékekért. Ez hangsúlyosabb a Z generáció (64 százalék) és a millenniumiak (54 százalék) körében, míg kevésbé szignifikáns a boomerek (30 százalék) körében.
Hogyan tudják a márkák és a kiskereskedők kiaknázni a növekvő fogyasztói trendet?
A jelentés négy kulcsfontosságú cselekvést jelöl meg márkák és a viszonteladók számára annak érdekében, hogy azok ki tudják szolgálni napjaink vásárlóinak megváltozott igényeit és emellett profitálhassanak az új fogyasztói trendekből.
1. Gyűjtsenek és elemezzenek belső fogyasztói adatokat, hogy új és testreszabott termékeket és szolgáltatásokat tudjanak ajánlani
2. Dolgozzanak ki egy többcsatornás stratégiát, amely magába foglalja a fizikai üzletekhez, az online értékesítéshez, a fogyasztókhoz közvetlenül történő értékesítéshez és a webes piactereken keresztüli értékesítéshez kapcsolódó szerepeket
3. Az ügyfélélmény növekedési motorjaként definiálják újra a szállítási és fulfillment szolgáltatásokat
4. Tegyék versenyképesebbé a fenntartható termékek árait a fogyasztói elvárásoknak megfelelően
További információk a teljes kutatásban, amely innen tölthető le.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.