Az Egyensúly Intézet májusi gyorsjelentése szerint a következő negyedévekben az újrainduló konjunktúra nyomán emelkedő lakossági bizalom és a csökkenő reálkamatok mellett a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat.
A magyar GDP nagyjából 60 százalékát teszi ki a háztartások fogyasztása. 2024-ben a gazdaság kulcskérdése a fogyasztás alakulása, ezt a kérdést járja körbe az Egyensúly Intézet májusi gyorsjelentése.
Noha voltak negyedévek, amikor az előző negyedévhez képest már növekedni tudott a fogyasztás, 2023 egészében reálértelemben 2,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Még látványosabb a csökkenés a háztartások fogyasztásának közel felét kitevő kiskereskedelmi forgalomban. A magyar kiskereskedelemi forgalom közel 8 százalékkal csökkent 2023-ban, ezzel az EU harmadik legrosszabb dinamikáját produkálta. Ráadásul a forgalom a mai napig nem érte el a Covid-válság előtti szintet, ezzel 2024. márciusára közel 33 százalékponttal marad a korábbi trendvonal alatt.
A háztartások fogyasztása, és különösen a kiskereskedelem gyengélkedése az elmúlt hónapokban rendre negatív meglepetéssel szolgált az elemzők számára. A legtöbb előrejelzés ugyanis azzal számolt, hogy a fogyasztás követni fogja a bérek vásárlóerejének növekedését. A bruttó medián reálbérek 2023 második fele óta növekednek, az előző év vége óta pedig meghaladják az inflációs sokk előtti értéket. 2024 első negyedévében közel 12 százalékkal volt magasabb a medián bérek vásárlóereje, mint egy évvel korábban.
Noha a reálbérek 2023 második fele óta ismét növekednek, a háztartások fogyasztás helyett inkább a megtakarításaikat növelték. 2023 negyedik negyedévére a háztartások bruttó megtakarítási rátája 21,6 százalékra emelkedett. Ez kiugróan magas megtakarítási hajlandóságot mutat: az elmúlt tíz év átlagos magyar megtakarítási rátája 13,4 százalék volt.
Mindezt egyrészt a háztartások jövőbe vetett bizalmának megingása magyarázza: az inflációs válság idején a lakossági bizalmi indikátorok jelentős mértékben visszaestek, és csak lassan normalizálódnak. A GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexe nem mutat javulást az elmúlt hónapokban, a magyar érték továbbra is jóval alacsonyabb az EU-átlagnál. Másrészt a szigorú monetáris politika, vagyis a megtakarításokon elérhető magas reálhozamok is a fogyasztás visszafogására ösztönözték a háztartásokat.
Az idei év kulcskérdése a gazdasági növekedés szempontjából az, hogy a növekvő reálbérek mikor csapnak át érdemben növekvő fogyasztásba. Az Egyensúly Intézet szerint a következő negyedévekben az újrainduló konjunktúra nyomán emelkedő lakossági bizalom és a csökkenő reálkamatok mellett a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat. Az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 2,7 százalékos, majd 2025-ben 3,5 százalékos növekedésére számít.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.