Tartósan átalakultak a lakosság fogyasztási szokásai a koronavírus-járvány hatására. Megváltozott, hogy mire, mennyit, hol költünk, és ez nem kedvez a kis- és közepes vállalkozásoknak – mutat rá a Marketing Commando reprezentatív kutatása.
Mind azt vártuk, hogy a karantén feloldását követően visszatér az élet a rendes kerékvágásba. A forgalom azonban jócskán elmaradt a várttól, ezt tapasztalják tömegesen a kis- és közepes vállalkozások. A kutatás arra kereste a választ, hogy mi ennek az oka.
A karantén ment, a szokások maradtak
A felnőtt lakosság háromnegyede (64 százalék) ritkábban mozdul ki otthonról, mint a pandémia előtt. Kevesebbet jár társaságba (31 százalék), valamint vásárolni is, mert hacsak lehet, online rendel a felnőtt lakosság 22 százaléka. Rokonlátogatóba sem megy annyit, a válaszadók 23 százaléka többet tartja a kapcsolatot a barátaival, rokonaival, ismerőseivel online, mint személyesen. A munkába járás miatt is kevesebbet mozdul ki, mert a válaszadók 14 százaléka többet dolgozik otthonról.
Azok aránya is magas, 43 százalék, akik a pandémia megjelenésével a szabadidejüket növelték vagy változatosabban igyekeznek eltölteni, és ezt a szokásukat meg is tartották. Sokan (23 százalék) többet néznek filmeket, mások (17 százalék) kirándulnak, olvasnak, kreatív tevékenységeket folytatnak.
Ha megnézzük, hogy hányan vannak, akik jelöltek valamely olyan választ, ami azt jelzi, hogy kevesebbet mozdulnak ki, vagy valamely olyat, ami a szabadidő eltöltésére vonatkozik, akkor azt látjuk, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) választotta valamelyiket. Ezeknek a válaszoknak mindegyike hat arra, hogy mennyiszer találkozik vásárlási ajánlattal és mennyiszer jár olyan helyen, ahol a pénzét elköltheti – magyarázza Wolf Gábor, a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója.
Változó pénzköltési szokások
Talán a leglényegesebb változás a pénzköltési szokások területén történt. A lakosság egyharmada (34 százalék) jobban megnézi, hogy mire költ, megtervezi kiadásait, tartalékol a korlátozások feloldása után is.
Ez a pénzügyileg tudatosabbá váló csoport számos területen lényegesen kevesebbet költ. Érthető módon a mindennapi használati cikkeken kevesebben spórolnak, bár nincs olyan terület, amelyen ne figyelnének jobban a pénzügyeikre.
A pénzügyileg tudatosabbak közül a legtöbben (62 százalékuk) szórakozásra és kikapcsolódásra fordítanak kevesebbet, ritkábban járnak étterembe, színházba, moziba, kevesebbet utaznak. Szintén 60 százalékuk áldoz kevesebbet a ruházkodásra. Egyéb szolgáltatásokra, például szépségápolásra, 37 százalékuk költött kevesebbet.
Mindhárom területen jelentős a kkv-szektor érintettsége! Ez már önmagában is alátámasztaná a kisvállalatok tapasztalatait a visszaeső forgalomról – állapítja meg Wolf Gábor.
Szívesebben vásárolunk a nagyoknál
A kutatásban megvizsgálták azt, hogyan változtak a fogyasztók termékvásárlási szokásai abból a szempontból, hogy nagy vagy kis üzletekben vásárolnak többet, illetve kevesebbet. A válaszadók 28 százaléka inkább a nagy alapterületű üzletekben és a széles választékot kínáló webplázákban vásárol. Ezzel szemben mindössze a válaszadók 15 százaléka választja a kis boltokat és a kisebb választékot kínáló, kevésbé közismert webáruházakat. Ráadásul mindez fokozottan igaz azokra, akik jobban odafigyelnek a pénzügyeikre.
Mivel a nagy alapterületű üzleteket és a széles választékot kínáló webplázákat jellemzően nagy- és multinacionális vállalatok üzemeltetik, ezért kijelenthetjük, hogy a vásárlási szokások változásának vesztesei a kevésbé ismert kis- és közepes vállalkozások – vélekedik Wolf Gábor.
A kisvállalati marketing szakértő szerint ennek az az oka, hogy az emberek krízishelyzetben csökkenteni szeretnék a vásárlás kockázatát, ezért az ismerős márkákat választják. Ezt támasztja alá, hogy a kutatás szerint a válaszadók 85 százalékának inkább fontos, hogy már ismerje a választott terméket, szolgáltatást vagy kereskedőt, azaz legalább hallott már róla. Mindössze a felnőtt fogyasztók 15 százaléka állítja azt, hogy számára többnyire nem fontos szempont, hogy vásárlás előtt már ismerje a választott terméket, szolgáltatást.
A fogyasztói szokások megváltozása miatt visszaeső forgalom élénkítésére éppen ezért a stratégia felülvizsgálata, a márkaismertség növelése, valamint az intenzívebb marketingkommunikáció jelenthet megoldást. Utóbbit igazolja a Marketing Commando egy korábbi kutatása, miszerint szignifikáns az összefüggés a reklámozás és a forgalom között, azaz minél többet hirdetett egy cég, annál jobban emelkedett az árbevétele. A kisvállalati marketingről ma már rengeteg ingyenes tartalom érhető el az interneten.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.