A megváltozott fogyasztási szokások főleg a kkv-kat sújtják

2021. 08. 26., 11:00

Tartósan átalakultak a lakosság fogyasztási szokásai a koronavírus-járvány hatására. Megváltozott, hogy mire, mennyit, hol költünk, és ez nem kedvez a kis- és közepes vállalkozásoknak – mutat rá a Marketing Commando reprezentatív kutatása.

Mind azt vártuk, hogy a karantén feloldását követően visszatér az élet a rendes kerékvágásba. A forgalom azonban jócskán elmaradt a várttól, ezt tapasztalják tömegesen a kis- és közepes vállalkozások. A kutatás arra kereste a választ, hogy mi ennek az oka.

A karantén ment, a szokások maradtak

A felnőtt lakosság háromnegyede (64 százalék) ritkábban mozdul ki otthonról, mint a pandémia előtt. Kevesebbet jár társaságba (31 százalék), valamint vásárolni is, mert hacsak lehet, online rendel a felnőtt lakosság 22 százaléka. Rokonlátogatóba sem megy annyit, a válaszadók 23 százaléka többet tartja a kapcsolatot a barátaival, rokonaival, ismerőseivel online, mint személyesen. A munkába járás miatt is kevesebbet mozdul ki, mert a válaszadók 14 százaléka többet dolgozik otthonról.

Azok aránya is magas, 43 százalék, akik a pandémia megjelenésével a szabadidejüket növelték vagy változatosabban igyekeznek eltölteni, és ezt a szokásukat meg is tartották. Sokan (23 százalék) többet néznek filmeket, mások (17 százalék) kirándulnak, olvasnak, kreatív tevékenységeket folytatnak.

Ha megnézzük, hogy hányan vannak, akik jelöltek valamely olyan választ, ami azt jelzi, hogy kevesebbet mozdulnak ki, vagy valamely olyat, ami a szabadidő eltöltésére vonatkozik, akkor azt látjuk, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) választotta valamelyiket. Ezeknek a válaszoknak mindegyike hat arra, hogy mennyiszer találkozik vásárlási ajánlattal és mennyiszer jár olyan helyen, ahol a pénzét elköltheti – magyarázza Wolf Gábor, a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója.

Változó pénzköltési szokások

Talán a leglényegesebb változás a pénzköltési szokások területén történt. A lakosság egyharmada (34 százalék) jobban megnézi, hogy mire költ, megtervezi kiadásait, tartalékol a korlátozások feloldása után is.

Ez a pénzügyileg tudatosabbá váló csoport számos területen lényegesen kevesebbet költ. Érthető módon a mindennapi használati cikkeken kevesebben spórolnak, bár nincs olyan terület, amelyen ne figyelnének jobban a pénzügyeikre.

A pénzügyileg tudatosabbak közül a legtöbben (62 százalékuk) szórakozásra és kikapcsolódásra fordítanak kevesebbet, ritkábban járnak étterembe, színházba, moziba, kevesebbet utaznak. Szintén 60 százalékuk áldoz kevesebbet a ruházkodásra. Egyéb szolgáltatásokra, például szépségápolásra, 37 százalékuk költött kevesebbet.

Mindhárom területen jelentős a kkv-szektor érintettsége! Ez már önmagában is alátámasztaná a kisvállalatok tapasztalatait a visszaeső forgalomról – állapítja meg Wolf Gábor.

Szívesebben vásárolunk a nagyoknál

A kutatásban megvizsgálták azt, hogyan változtak a fogyasztók termékvásárlási szokásai abból a szempontból, hogy nagy vagy kis üzletekben vásárolnak többet, illetve kevesebbet. A válaszadók 28 százaléka inkább a nagy alapterületű üzletekben és a széles választékot kínáló webplázákban vásárol. Ezzel szemben mindössze a válaszadók 15 százaléka választja a kis boltokat és a kisebb választékot kínáló, kevésbé közismert webáruházakat. Ráadásul mindez fokozottan igaz azokra, akik jobban odafigyelnek a pénzügyeikre.

Mivel a nagy alapterületű üzleteket és a széles választékot kínáló webplázákat jellemzően nagy- és multinacionális vállalatok üzemeltetik, ezért kijelenthetjük, hogy a vásárlási szokások változásának vesztesei a kevésbé ismert kis- és közepes vállalkozások – vélekedik Wolf Gábor.

A kisvállalati marketing szakértő szerint ennek az az oka, hogy az emberek krízishelyzetben csökkenteni szeretnék a vásárlás kockázatát, ezért az ismerős márkákat választják. Ezt támasztja alá, hogy a kutatás szerint a válaszadók 85 százalékának inkább fontos, hogy már ismerje a választott terméket, szolgáltatást vagy kereskedőt, azaz legalább hallott már róla. Mindössze a felnőtt fogyasztók 15 százaléka állítja azt, hogy számára többnyire nem fontos szempont, hogy vásárlás előtt már ismerje a választott terméket, szolgáltatást.

A fogyasztói szokások megváltozása miatt visszaeső forgalom élénkítésére éppen ezért a stratégia felülvizsgálata, a márkaismertség növelése, valamint az intenzívebb marketingkommunikáció jelenthet megoldást. Utóbbit igazolja a Marketing Commando egy korábbi kutatása, miszerint szignifikáns az összefüggés a reklámozás és a forgalom között, azaz minél többet hirdetett egy cég, annál jobban emelkedett az árbevétele. A kisvállalati marketingről ma már rengeteg ingyenes tartalom érhető el az interneten.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS