Palkovics László: sikerrel vette az akadályt az új szakképzési rendszer

Palkovics László a csongrádi Szentháromság téren tartott ünnepségen elmondta: több mint két éve fogadták el a Szakképzés 4.0 fejlesztési stratégiát, amelynek alapján új szakképzési rendszert indítottak el.

Tavalyhoz képest átlagosan 10 százalékkal nőtt a szakképzésbe felvett tanulók száma. A középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren az új szakképzésben folytatják tanulmányaikat a nyolcadik osztály elvégzése után. A felvételiző tanulók 61 százalékát szakképző intézménybe vették fel, közülük 41 százalék jelentkezett technikumba.

A miniszter elmondta: a szakma presztízse szempontjából régi adósságot törlesztettek azzal, hogy elkezdték rendezni az oktatók bérét. Korábban ilyen mértékű béremelésre még nem volt példa. Átlagosan 30 százalékkal megemelt bérezést biztosítottak 32 ezer szakembernek, köztük 20 ezer főállású oktatónak. Az átlagos bérnövekmény meghaladta a 80 ezer forintot, amelyre éves szinten mintegy 35 milliárd forintot fordítottak. Egy éve vezették be felmenő rendszerben az általános ösztöndíjat, amelyből már az első évben csaknem 68 ezer tanuló részesült.

A szakképzésből idén 20 százalékkal többen tanultak tovább, mint tavaly. A 2021-es általános felsőoktatási felvételi eljárásban szakgimnáziumi, szakközépiskolai és technikumi végzettséggel több mint 22 ezren jelentkeztek első helyen alap és osztatlan képzésekre. Palkovics László elmondta: meggyőződése, hogy a következő időszakban az agráripar, az élelmiszeripar vagy a védelmi ipar előtérbe kerül, erősíteni kell a szakmai képzést ezekben az ágazatokban. A folyamatban levő és tervezett beruházásoknak köszönhetően 2030-ban mintegy 7 ezer ember dolgozhat majd a védelmi iparban. Célnak nevezte, hogy 2030-ra a régió meghatározó haderejévé váljon a magyar és a régió meghatározó védelmi központja legyen az ország. Hozzátette: mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés során a csongrádi Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium fogja ellátni az ország hadiipari specifikációval rendelkező vállalatait szakképzett munkaerővel.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a hazai szakképzés, a szakmai munka, a jövő szakemberei alapvető letéteményesei a gazdaság működésének, ezáltal Magyarország jövőbeli sikerének. Az elmúlt tíz év munkájának köszönhető, hogy a külföldi cégek szívesen dolgoznak magyar szakemberekkel. Míg világszerte 42 százalékot estek a közvetlen külföldi befektetések, Magyarországon tavaly 140 százalékkal emelkedtek. A 2021-es eddigi adatok pedig még biztatóbbak, hiszen továbbra is érkeznek munkahelyteremtő beruházások, mert Magyarországot sok szempontból vonzónak látják befektetéseikhez a gazdaság szereplői. Ennek egyik kulcsa a szakemberek képzése. A szakmai-, szakmunkás munkának ismét az azt megillető helyet és megbecsülést kell elfoglalnia – emelte ki.

Több éves előkészítő munka eredményeként a középfokú szakképzési rendszer teljes körű átalakítása zajlott le Magyarországon az elmúlt másfél évben, annak érdekében, hogy keresletvezérelt, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasabban alkalmazkodó, kimenet-szabályozott szakképzési rendszer alakuljon ki a versenyképesség hosszú távú biztosítása érdekében.

Motivációs tényező a rendszerbe való bekapcsolódásra az oktatói béremelés, a jelentős tanulói ösztöndíj, az átláthatóbb, átjárhatóbb struktúra. Már a beiskolázási adatok is mutatják, hogy emiatt egyre többen választják ismét a szakmatanulást. Farkas Sándor üdvözölte, hogy a középfokú agrárszakképzés is része lehetett az előre mutató átalakulásnak és szerves részévé vált Magyarország szakképzési rendszerének.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, a kamara már egy évtizede együtt tud működni a kormánnyal a szakképzés erősítésén. Kiemelte: a szakképzés átalakulása követi a világ, a munkaerőpiac, a kereslet változásait. (MTI)