Ezeket tervezi Varga Ivett a BKK vezérigazgatójaként

2020. 03. 05., 09:15

A Lánchíd felújításához hasonlóan várhatóan még a tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki a 3-as metró aluljáróinak felújítására és akadálymentesítésére, amely 17-18 milliárd forintból valósulhatna meg – mondta az MTI-nek adott interjújában a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatói posztját februártól betöltő Varga Ivett.

A 3-as metró középső szakaszának felújításával egy időben kezdenék meg az ottani aluljárók akadálymentesítését, az esetek többségében ezt liftekkel oldanák meg – mondta Varga Ivett.

Közölte, gondolkodnak úgynevezett mobilitási pontok létrehozásáról. Ilyeneket ideiglenesen már korábban is kialakítottak egy európai uniós projekt keretében. A mobilitási pontokon kerékpárkölcsönző, elektromosrobogó-, elektromosroller- és közösségiautó-megosztó is működött.

Az ilyen mobilitási pontokon mérni lehet, hogy a fővárosiak melyik szolgáltatásokat veszik leginkább igénybe. A projekt keretében olyan lehetőségeket is vizsgálnak, mint a virtuális dokkolók kialakítása. Az elektromos rollereket például csak ott lehetne elhelyezni, megakadályozva azt, hogy városszerte bárhol „elhagyják” azokat.

 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának tervezése még az idén lezárható, ha a szükséges források rendelkezésre állnak. A 3-as metró meghosszabbítása, valamint a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése európai uniós források bevonásával tudna megvalósulni, tehát reálisan akkor, ha a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban a főváros erre támogatást kap.

A forgalomcsillapításra vonatkozó javaslatot a BKK-nak a Budapest Közút Zrt.-vel közösen kell majd kidolgoznia. Elsődleges szempont a belvárosi forgalom csillapítása, a gyalogos- és kerékpárosbarát közlekedés támogatása, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. Nem titkolt cél a „városi autópályák” – mint a Bajcsy-Zsilinkszky út vagy a Rákóczi út - forgalmának csökkentése, újragondolása – fűzte hozzá Varga Ivett.

Az elektronikus jegyrendszerről szólva közölte: a korábban nem nagy sikerrel megvalósított projektet a lehető legrövidebb idő alatt szeretnék lezárni; ebben konszenzusra törekednek a hálózat kiépítésével megbízott Scheidt & Bachmann céggel. Ezzel párhuzamosan előkészítik az új fővárosi viteldíjrendszert, amelynek keretében az elektronikus jegyrendszer megvalósulhat majd.

Varga Ivett kiemelte: olyan stabil rendszer kialakítása a cél, amely a napi két és fél milliós utazóközönséget folyamatosan és magas színvonalon tudja kiszolgálni. A mostani mobiltelefonos megoldásnál egyszerűbb és jobban használható rendszert kell létrehozni, amelyet aztán első körben a 2-es és a 4-es metró vonalán, valamint az első ajtós felszállással közlekedő járatokon vezethetnének be.

A külföldi példákból azt látni, hogy stabil jegybevétel ott van, ahol valamilyen kapurendszert építettek ki. Egy ilyen rendszernél hozzá lehet jutni az összes olyan adathoz, amely a későbbi közlekedéstervezés szempontjából fontos; pontosan lehetne látni, hogy egy utas milyen úti célokra, hány megállóra, mennyi időre veszi igénybe a metrót.

Az elektronikus jegyrendszer kiépítése több tíz milliárd forintos projekt – közölte Varga Ivett, hangsúlyozva: olyan fővárosi e-jegyrendszert akarnak, amely az agglomerációs közlekedési lehetőségekkel is kompatibilis.

A Lánchíd felújításáról szólva elmondta, várhatóan még tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást indítanak. A műszaki tartalom érdemben nem módosul, továbbra is a híd, a pesti villamosalagút és a budai váralagút együttes rekonstrukciójára tennének javaslatot. Majd az ajánlatok és a források rendelkezésre állásának függvényében lehet dönteni arról, hogy pontosan milyen részfeladatokra köthetnek szerződést.

Varga Ivett szavai szerint a Lánchíd rekonstrukciójának elhalasztása a többi híd felújításának csúszását is magával hozhatja.

A Lánchíddal kapcsolatos társadalmi vita a forgalmi rendjét befolyásolhatja majd. Ez a híd gyalogoshídnak kevésbé alkalmas, hiszen az útpályáról erősen korlátozott a kilátás a láncszerkezet miatt, amely ráadásul az átjárást is akadályozza.

A vezérigazgató szólt arról is, hogy pályázati programjának megfelelően a BKK megerősítésére törekszenek. Szakmai téren és a vállalatcsoport szintjén is sokkal erősebb anyavállalati funkciót képviselő BKK-t, a teljes közlekedésszakmai ágazat tekintetében valódi tulajdonosi érdekképviseletet, kontrollt megvalósító céget szeretnének felépíteni.

A vezérigazgató elmondta, a BKK jogköreit 2014 óta folyamatosan szűkítették, most az a cél, hogy – az eredeti holdingkonstrukcióban – ezeket helyreállítsák. Az a legfontosabb, hogy a területen működő valamennyi fővárosi gazdasági társasággal - Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő (BÖK) Kft., Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok (BKÜ) Zrt., Budapest Közút Zrt. és BKV Zrt. – sokkal szorosabb szakmai együttműködés valósuljon meg.

Alapvető kérdés a leányvállalati integráció ügye, ami első körben a BÖK, a BKÜ esetleges, a BKK-ban történő integrációját jelenti. Ezt javasolni is fogják a tulajdonos önkormányzatnak - jelezte, hozzátéve: ez tulajdonképpen az eredeti BKK helyreállítását jelentené.

Varga Ivett a korábbi szétválasztást inkább mesterségesnek, mint funkcionális lépésnek tartja. Most több olyan feladat is van, amelyben megkettőzés figyelhető meg, a szétválasztás tehát nem bizonyult hatékonynak sem működési, sem közgazdasági szempontból. (MTI)

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS