Ezeket tervezi Varga Ivett a BKK vezérigazgatójaként

2020. 03. 05., 09:15

A Lánchíd felújításához hasonlóan várhatóan még a tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki a 3-as metró aluljáróinak felújítására és akadálymentesítésére, amely 17-18 milliárd forintból valósulhatna meg – mondta az MTI-nek adott interjújában a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatói posztját februártól betöltő Varga Ivett.

A 3-as metró középső szakaszának felújításával egy időben kezdenék meg az ottani aluljárók akadálymentesítését, az esetek többségében ezt liftekkel oldanák meg – mondta Varga Ivett.

Közölte, gondolkodnak úgynevezett mobilitási pontok létrehozásáról. Ilyeneket ideiglenesen már korábban is kialakítottak egy európai uniós projekt keretében. A mobilitási pontokon kerékpárkölcsönző, elektromosrobogó-, elektromosroller- és közösségiautó-megosztó is működött.

Az ilyen mobilitási pontokon mérni lehet, hogy a fővárosiak melyik szolgáltatásokat veszik leginkább igénybe. A projekt keretében olyan lehetőségeket is vizsgálnak, mint a virtuális dokkolók kialakítása. Az elektromos rollereket például csak ott lehetne elhelyezni, megakadályozva azt, hogy városszerte bárhol „elhagyják” azokat.

 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának tervezése még az idén lezárható, ha a szükséges források rendelkezésre állnak. A 3-as metró meghosszabbítása, valamint a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése európai uniós források bevonásával tudna megvalósulni, tehát reálisan akkor, ha a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban a főváros erre támogatást kap.

A forgalomcsillapításra vonatkozó javaslatot a BKK-nak a Budapest Közút Zrt.-vel közösen kell majd kidolgoznia. Elsődleges szempont a belvárosi forgalom csillapítása, a gyalogos- és kerékpárosbarát közlekedés támogatása, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. Nem titkolt cél a „városi autópályák” – mint a Bajcsy-Zsilinkszky út vagy a Rákóczi út - forgalmának csökkentése, újragondolása – fűzte hozzá Varga Ivett.

Az elektronikus jegyrendszerről szólva közölte: a korábban nem nagy sikerrel megvalósított projektet a lehető legrövidebb idő alatt szeretnék lezárni; ebben konszenzusra törekednek a hálózat kiépítésével megbízott Scheidt & Bachmann céggel. Ezzel párhuzamosan előkészítik az új fővárosi viteldíjrendszert, amelynek keretében az elektronikus jegyrendszer megvalósulhat majd.

Varga Ivett kiemelte: olyan stabil rendszer kialakítása a cél, amely a napi két és fél milliós utazóközönséget folyamatosan és magas színvonalon tudja kiszolgálni. A mostani mobiltelefonos megoldásnál egyszerűbb és jobban használható rendszert kell létrehozni, amelyet aztán első körben a 2-es és a 4-es metró vonalán, valamint az első ajtós felszállással közlekedő járatokon vezethetnének be.

A külföldi példákból azt látni, hogy stabil jegybevétel ott van, ahol valamilyen kapurendszert építettek ki. Egy ilyen rendszernél hozzá lehet jutni az összes olyan adathoz, amely a későbbi közlekedéstervezés szempontjából fontos; pontosan lehetne látni, hogy egy utas milyen úti célokra, hány megállóra, mennyi időre veszi igénybe a metrót.

Az elektronikus jegyrendszer kiépítése több tíz milliárd forintos projekt – közölte Varga Ivett, hangsúlyozva: olyan fővárosi e-jegyrendszert akarnak, amely az agglomerációs közlekedési lehetőségekkel is kompatibilis.

A Lánchíd felújításáról szólva elmondta, várhatóan még tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást indítanak. A műszaki tartalom érdemben nem módosul, továbbra is a híd, a pesti villamosalagút és a budai váralagút együttes rekonstrukciójára tennének javaslatot. Majd az ajánlatok és a források rendelkezésre állásának függvényében lehet dönteni arról, hogy pontosan milyen részfeladatokra köthetnek szerződést.

Varga Ivett szavai szerint a Lánchíd rekonstrukciójának elhalasztása a többi híd felújításának csúszását is magával hozhatja.

A Lánchíddal kapcsolatos társadalmi vita a forgalmi rendjét befolyásolhatja majd. Ez a híd gyalogoshídnak kevésbé alkalmas, hiszen az útpályáról erősen korlátozott a kilátás a láncszerkezet miatt, amely ráadásul az átjárást is akadályozza.

A vezérigazgató szólt arról is, hogy pályázati programjának megfelelően a BKK megerősítésére törekszenek. Szakmai téren és a vállalatcsoport szintjén is sokkal erősebb anyavállalati funkciót képviselő BKK-t, a teljes közlekedésszakmai ágazat tekintetében valódi tulajdonosi érdekképviseletet, kontrollt megvalósító céget szeretnének felépíteni.

A vezérigazgató elmondta, a BKK jogköreit 2014 óta folyamatosan szűkítették, most az a cél, hogy – az eredeti holdingkonstrukcióban – ezeket helyreállítsák. Az a legfontosabb, hogy a területen működő valamennyi fővárosi gazdasági társasággal - Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő (BÖK) Kft., Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok (BKÜ) Zrt., Budapest Közút Zrt. és BKV Zrt. – sokkal szorosabb szakmai együttműködés valósuljon meg.

Alapvető kérdés a leányvállalati integráció ügye, ami első körben a BÖK, a BKÜ esetleges, a BKK-ban történő integrációját jelenti. Ezt javasolni is fogják a tulajdonos önkormányzatnak - jelezte, hozzátéve: ez tulajdonképpen az eredeti BKK helyreállítását jelentené.

Varga Ivett a korábbi szétválasztást inkább mesterségesnek, mint funkcionális lépésnek tartja. Most több olyan feladat is van, amelyben megkettőzés figyelhető meg, a szétválasztás tehát nem bizonyult hatékonynak sem működési, sem közgazdasági szempontból. (MTI)

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS