A jó fizetés már nem elég?

A jó fizetés már nem elég?
2021. 12. 18., 09:00

Az elmúlt években nemcsak a generációváltás okozott kihívásokat a munkaerőpiacon, a járványhatás is felforgatta az eddigi munkakultúrát. Nemcsak tudatosabbak lettünk, de kevesebbet is fogyasztunk. Ez pedig új szemléletet teremtett: a munkavállalók ma már elutasítják a klasszikus sémákat, és új módszerekre, motiváló, fenntartható munkakörnyezetre vágynak.

A millenniumi generáció elvárásaira érdemes figyelnie minden munkavállalónak. Őket követi majd a Z-nemzedék, akik még tudatosabbak, ha munkahelyet választanak. Számukra már nem elég a jó fizetés, a megfelelő pozíció és a csocsóasztal: inspiráló környezetet, a sajátjukkal egyező értékrendet várnak el a munkaadójuktól, különben gyorsan odébbállnak. Hogy megállítsuk a job hoppingot, tudnunk kell, mi számukra az igazán fontos. mintegy 700 számára kiemelt jelentőségű, hogy új munkahelye védje a környezetet, 400 pedig már a munkakereséskor is úgy válogat, hogy a cég, ahová jelentkezik, fenntartható vállalat legyen.

Pazarló cégek, tudatos Z-generáció

Az együttműködő, mentor szemléletű szakmai vezetők, a rugalmas munkaidő vagy távmunka mellett manapság már arra is szükség van, hogy lenyűgözzük a jelen és a jövő munkavállalóit, és példát mutassunk nekik. Ez azonban sok esetben elmarad, mert a vállalatok többsége csak minimális erőfeszítéseket tesz a fenntarthatóság irányába: a gazdaságban felhasznált anyag- és energiafogyasztás mintegy . Amerikában egy átlagos irodai dolgozó évente több mint tízezer papírlapra nyomtat, és csak az Egyesült Államok több mint négymillió tonna irodai papírt fogyaszt évente. A helyzet itthon sem jobb: a lakossági papírfogyasztáshoz képest több mint tízszeres mennyiségű papírt használunk fel a munkahelyünkön.

A zöld iroda szinte semmibe sem kerül

A tudatos energiafogyasztás és a fenntartható irodai környezet kialakítása sokszor azért marad el, mert a cégek félnek a „zöldítéssel” járó költségektől. Pedig a zöld iroda nem drága és gyorsan megtérülő befektetés: ráadásul , hogy olyan vállalattól vásároljon, amelyik figyel környezetére. De mitől lehet zöld és fenntartható egy munkahelyi környezet? Hogyan csökkenthetjük saját karbonlábnyomunkat, amivel inspirálóvá tehetjük zöld erőfeszítéseinket a munkavállalók számára is? Néhány apró lépésben akármikor elkezdhetjük a folyamatot:

Viszlát neon, helló természetes fény!

Számos kutatás bizonyította, hogy a természetes fénnyel nemcsak energiát spórolunk, de a munkavállalók testi és lelki egészségét is pozitívan befolyásoljuk, sőt, bizonyítottan fokozhatjuk így a kreativitást is.

Zöldítsünk: szó szerint is!

Az Y és a Z-generáció újra felfedezte magának a dísznövényeket. Egyre több növény kerül az otthonokba és a munkahelyekre is. Amellett, hogy díszei a tereknek, otthonossá teszik azokat, valamint néhány növény kiváló levegőtisztító is.

Küldjük szabadságra a nyomtatót!

A karanténidőszak alatt mindannyian megtanulhattuk: sok olyan irat van, amit nem szükséges kinyomtatnunk. A felhőalapú szolgáltatások már minden lehetőséget megadnak ahhoz, hogy munkatársainkkal közösen szerkeszthessünk és írhassunk alá iratokat úgy, hogy ehhez ne használjunk nyomtatót. Használjunk olyan alkalmazást, amivel elektronikus aláírással is hiteles és eredetinek minősülő dokumentumokat készíthetünk. A papírmentes folyamatokkal pedig nemcsak a vállalkozást zöldítjük, de a papírköltségeket is csökkenthetjük.

Legyen fenntartható az e-mail-fiókunk is!

Egy e-mail elküldése , hiszen a munkavégzéshez áramra van szükségünk. Ezért jó, ha rögtön töröljük azokat a leveleket, amelyek nem fontosak, és ha lehet, iratkozzunk le minden olyan hírlevélről, amely nem releváns számunkra.

Gyűjtsük szelektíven a hulladékot!

A szelektív hulladékgyűjtés ma már alap egy zöldebb irodai környezethez. Használjunk irodai komposztálót, valamint hulladékpréseket, hogy a keletkező hulladék térfogatát minél jobban összetömörítsük. Ezzel, így nem levegőt, hanem több hulladékot szállíthat el a hulladékgyűjtő.

Éljenek a saját bögrék!

Ha már papír és hulladék, az irodában ne használjunk műanyag vagy papírpoharakat. Munkatársaink kapjanak saját bögrét (például belépéskor, a „welcome” csomag részeként), így megszabadulunk a napi 2-3 kávé/fő során keletkezett hulladéktól és a poharak rendelésével járó költségektől. Válasszunk olyan bögréket, amelyek hőtartók, esetleg lefedhetők, így minden kollégánk örömmel viszi magával az irodában, ha éppen meetingre megy.

Kávé és víz? Csak fenntartható módon!

Ásványvíz helyett már számos irodában vízszűrőket használnak, azonban a tea és kávéfogyasztással járó szokásokat még sok helyen nem reformálták meg. Az elmúlt években a kávékultúra is megváltozott, már fontos számunkra, hogy milyen országból, termőterületről származik a kávénk, jobb esetben pedig arra is figyelünk, hogy fenntartható forrásból származó vagy organikus kávét válasszunk – ma már a kapszulás kínálatban is rengeteg lehetőségünk van. Az organikus kávék esetében a kávétermelők organikus módszerekkel gazdálkodnak, tehát a kártevők és a növénybetegségek ellen csak a természet-adta eszközökkel védekeznek, és a talaj tápanyagutánpótlása is természetes úton történik.

Kávékapszulából bicikli
Bármennyire is ellentmondásosnak tűnhet, az adagolt vagy kapszulás kávé precíziós fogyasztása azt jelenti, hogy hasonló környezeti hatása van, mint a kotyogós vagy a filterkávénak, és jobb, mint a szemeskávéból, őrlős kávégéppel készült kávénak. A környezeti életciklus-elemzés területén vezető, globális szakértő, a Quantis által 17 európai ország átlagos helyzetét felmérő életciklus-elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a Nespresso Original rendszernek, a csepegtetős kávénak vagy filterkávénak és a kotyogós kávéfőzésnek hasonló karbonlábnyoma van, ami 104 és 110 g CO2-eq között mozog egy csésze kávéra vetítve. A Nespresso rendszer karbonlábnyoma 24%-kal kisebb, mint a szemeskávéval működő őrlős kávégépek lábnyoma (141 g CO2-eq). Az elemzés szerint ez nagyrészt abból adódik, hogy egy csésze kávé környezeti hatásának 41%-át a felhasználási szakasz teszi ki, beleértve a kávé elkészítését és a csésze elmosását, ezt követi a zöldkávé ellátás (32%), a csomagolás csak a harmadik helyen áll, 13%-kal járul hozzá az üvegházhatású gázkibocsátáshoz. Tehát ha egy kávé elkészítéséhez több kávét, energiát vagy vizet használunk (vagy pazarlunk), azzal jelentősen növeljük a kávénk karbonlábnyomát.
Az sem mindegy, mi történik a használt irodai kávékapszulákkalMivel az alumínium 100 százalékban és végtelenszer újrahasznosítható, használt kávékapszuláikat begyűjtik a fogyasztóktól – legyen az akár irodai környezet –, és elindítják a feldolgozási folyamatokon. Az újrahasznosítás során az alumíniumot és a zaccot szétválasztják, és külön-külön kerülnek újrahasznosításra. Az alumíniumból alumínium tárgyak készülhetnek, például konzerves doboz, bicikli és golyóstoll – a begyűjtött kávékapszulákból kinyert kávézacc sem megy kárba, komposztálás során hasznosítják. A együttműködésének keretén belül a kávézacc egy részét a pannonhalmi levendulamezőkön termőközegként, a termőtalaj minőségének javítására használják fel.

Támogassuk a zöld közlekedést!

Egyre több munkahely támogatja a zöld közlekedést, sokan saját elektromos rollereket vagy kerékpárokat biztosítanak a munkatársaknak ahhoz, hogy irodába járhassanak. Ha erre nincs lehetőségünk, egy biciklitárolóval és egy zuhanyzóval is sokat tehetünk azért, hogy kollégáinknak megfelelő alternatívát kínáljunk a zöld közlekedéshez.

Repülés helyett videókonferencia

A járvány megmutatta, sokszor felesleges repülőre ülni egy megbeszélés miatt, azt online környezetben, akár a saját otthonunkból is lebonyolíthatjuk. Ha csak az üzleti utak 20 százalékát megspórolhatnánk, azzal csak Európában.

Szervezzünk zöld heteket az irodában!

Kezdeményezzünk zöld programokat, szervezzünk fenntarthatósági versenyeket, hogy azokat a munkatársakat is megtanítsuk a zöld szemléletre, akik számára most még nem fontos a környezetvédelem.

Támogassuk a munkatársak környezetvédelemhez kapcsolódó akcióit!

Ha munkatársaink elhivatottak a zöld szemlélet iránt, támogassuk őket! Adjunk nekik eszközöket a közösségi szemétszedéshez, segítsük bónusz szabadnapokkal energiatakarékossági akcióikat. Ha lehet, szervezzünk olyan iskolai oktatásokat, ahol munkatársaink átadhatják tudásukat a fiatalabb generáció számára is.

Kávéval is támogathatjuk a fenntarthatóságot
A Nespresso az elmúlt években 59 országban összesen 58 millió svájci frankot fektetett a kávékapszulák újrahasznosításába. Ezzel 2020-ra elérte, hogy a kávékapszula-újrahasznosítási aránya globálisan 32 százalék körül alakuljon, de ez az arány a hazai eredményeket tekintve még nagyobb: 43 százalék, vagyis majdnem minden második kapszula visszakerül a körforgásba. A fenntarthatóság itt azonban nem áll meg. A cég 2003 óta egyedi kávébeszerzési modelljén keresztül több mint 120 000 kávétermelővel dolgozik együtt hosszú távú partnerkapcsolatban, hogy fenntartható művelési és gazdálkodási gyakorlatokat vezessenek be a farmokon és a környező területeken. Erre a programra épül a Reviving Origins kezdeményezésük, melynek célja a kávétermelés fellendítése polgárháborúk, komoly gazdasági összeomlás, környezeti katasztrófák által sújtott régiókban (például Zimbabwe, Uganda, Puerto Rico). A Reviving Origins program legutóbb életre keltette a Kongói Demokratikus Köztársaság kávétermelését is, melyet most az irodai, illetve Horeca partnerei is megkóstolhatnak az organikusan termelt formájában. Nemcsak a kávé különleges ízű, de a kezdeményezés is figyelemre méltó: ezzel a programmal ugyanis Dél-Kivu 2500 farmere és családja juthat tisztes megélhetéshez. „Örömmel látjuk, hogy az új kávé bevezetését követő első visszajelzések nagyon pozitívak, a kávé íze mellett partnereink nagyra értékelik azt is, hogy ez a különleges kávé olyan termőterületről származik, amelyet a Reviving Origins program élesztett újjá. Ha ez a kezdeményezés nem jött volna létre, valószínűleg soha nem kóstolhatták volna meg, milyen is egy kongói organikus kávé” – teszi hozzá Haász Dömötör, a Nespresso Senior Brand kommunikációs menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS