A mesterséges intelligencia alkalmazása egyre több területen jelenik meg, és ez alól a mezőgazdaság sem kivétel. Sokmilliárdos veszteséget spórolhat például ez az AI-val felszerelt drón, ami messziről felismeri a kártevőket.
A Modenai és Reggio Emilia Egyetem kutatói mesterséges intelligenciával vezérelt drón segítségével képesek támogatni a gazdákat a kártevők elleni küzdelemben. Nem véletlen, hogy a fejlesztés éppen Olaszországban kapott nagy hangsúlyt, hiszen a gyümölcsösökben csak itt 588 millió eurós (közel 230 milliárd forintos) kárt okoz évente egyetlen rovar, az ázsiai márványospoloska.
A hagyományos, humán megfigyelés és például a feromoncsapda vagy a rovarfogó háló munkaerő-igényes módszer és kiterjedt gyümölcsösök esetén nagyon nehezen kivitelezhető – ezért kezdett el idő- és energiatakarékosabb módszerek után kutatni Lara Maistrello, a Modenai Egyetem Élettudományi Tanszékének docense. Az általa vezetett tudóscsoport automatizált repülési protokollt fejlesztett ki, hogy a drónok akár nyolc méteres magasságból készíthessenek nagy felbontású képeket az ültetvényekről – írja az Alkalmazott Tudományok Amerikai Szövetségének oldalán megjelent riport. Ilyen távolságból a drónok kevésbé zavarták a kártevők mozgását, mint az emberi megfigyelők, ezáltal sokkal reálisabb képet lehetett alkotni a poloskapopuláció méretéről és sűrűségéről.
Érdekes módon a kifejlett kártevők meg is dermedtek a rotorok zúgására, így az AI-vezérelt drón kamerája még jobb felvételeket készíthetett a területről. Ezeket a képeket aztán arra használták, hogy mesterséges intelligencia-modelleket képezzenek ki a kártevőfertőzés azonosítására. A modellek 97 százalékos pontossággal azonosították a poloskákat.
A gazdálkodók számára ugyancsak megváltását jelenthet egy környezetérzékeléssel kapcsolatos, szintén friss kutatás, amit a New York-i, a Melbourne-i és az RMIT Egyetem végzett. Utóbbi közleménye szerint a görbe optikai lencsékkel kapcsolatos kihívásokra kerestek és találtak megoldást. A kutatók egy sík képszenzort fejlesztettek ki, vékony vanádium-dioxid felhasználásával. A kompakt és könnyű érzékelő szükség esetén képes váltani a részletes infravörös képalkotás és a szélelosztás között.
„Amikor a szűrő hőmérsékletét megváltoztatják, a vanádium-dioxid szigetelő állapotból fémes állapotba transzformálódik, így a feldolgozott kép szűrt körvonalból szűretlen infravörös képpé alakul” – magyarázta az ausztrál RMIT kutatásban résztvevő professzora. Madhu Bhaskaran elárulta: a drónok kameráiba integrálható érzékelőrendszer a funkcióváltást a helyszínen is képes végrehajtani, anélkül, hogy nagy adatmennyiségre és energiaigényes processzorokra lenne szüksége.
Az ezzel a technológiával készült sík optikai lencsék könnyűek, kompaktak és kevesebb energiát használnak. Alkalmasak a hagyományos lencsék helyettesítésére a drónos és műholdas érzékelő alkalmazásokban, így a gazdák növelni tudják a terméshozamot azáltal, hogy a növények szükségleteinek gyors azonosítása helyett általános megközelítést alkalmaznak. Az öntözés, a kártevők elleni védekezés és a műtrágya felhasználásból származó megtakarítások segíthetnek abban is, hogy olcsóbb élelmiszerek kerüljenek a lakossághoz.
Főoldali kép: Reggio Emilia - Modenai Egyetem
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.