Az elmúlt hat évből négyben komoly károkat okozott a tavaszi fagy

Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák: az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással, illetve virágzással érzékenyebbé teszik azokat a fagyokra is. Paradox módon a felmelegedés okozza az immár rendszeres márciusi-áprilisi hidegbetöréseket is, mivel a melegedés hatására sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó úgynevezett poláris örvény meggyengült. Ezért a gyümölcsösökben immár szinte minden évben előfordulnak súlyos fagykárok.

Amint azt a több, mint 300 résztvevővel zajló konferenciát felvezető Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke elmondta, az elmúlt hat évben négyszer is komoly károkat okozott a fagy a hazai gyümölcsösökben, és elmondható, hogy mára nettó gyümölcsimportőrré vált Magyarország mintegy 100 ezer tonnás passzívummal.

Passzív, hosszú távon ható módszerek

Az elnök bevezetőjében a fagyvédelem passzív, hosszabb távon meghatározó eszközeiről is szót ejtett, melyek közül kiemelte a fajtanemesítést, melynek hazai felfuttatására hamarosan fontos lépések várhatók. Azért is fontos feladat a fajtaszerkezet felülvizsgálata, mivel jelenleg sok olyan mediterrán gyümölcsfajta található a hazai ültetvényeken, melyeknek fagytűrő képességét sok esetben nem vizsgálták. Ezzel kapcsolatban a NAK és a FruitVeB már rendelkezik olyan cselekvési programjavaslattal, amely a legfontosabb hazai gyümölcsfaj fajtakísérleti rendszerét építi újra első lépésben az ország három különböző tájkörzetében. Nem kerülhető meg a kataszteri rendszer újragondolása sem, amely azt biztosítja, hogy minden területre a hely adottságainak megfelelő gyümölcsöt telepítsék.

Aktív fagyvédelmi módszerek – így védekezhetnek idén is a gazdák

Mivel a tavaszi fagyok immár szinte minden évben – akár több alkalommal is – pusztítanak, a fagyvédelem a gyümölcsösökben olyan technológiai elemmé válik, mint a növényvédelem, a tápanyaggazdálkodás vagy az öntözés – hangsúlyozta Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének vezetője az előadásában.

A szakember a védekezés aktív módszerei közül a légkeverés, a fagyvédelmi öntözés, illetve az ültetvényfűtés módszereit, a kapcsolódó lehetőségeket és korlátokat mutatta be. A légkeverés olyan közepes hatékonyságú módszer, amely 1-3,5 fokkal képes emelni az ültetvény hőmérsékletét, amennyiben a felsőbb, 10-15 méteres légrétegben elegendő meleglevegő-tartalék található. A fagyvédelmi öntözés a fagyáshő jelenségét használja ki: a víz fagyása közben hőenergia szabadul fel. Alkalmazását többek között a megfelelő lokális vízbázis hiánya korlátozza, a módszer ugyanis hektáronként akár 400 köbméternyi víz felhasználását igényelheti egy éjszaka leforgása alatt. Az ültetvényfűtés hatékonyan alkalmazva képes akár 3-6 fokkal is növelni a lombszinten a hőmérsékletet, ugyanakkor a módszernek magas az élőmunkaigénye, a költség hektáronként és óránként elérheti a 150-200 ezer forintot is.

Apáti Ferenc hangsúlyozta: valamennyi felsorolt technológia csak szélcsendben vagy mérsékelt, 10-15 km/óra alatti szélsebesség mellett lehet hatásos, az ennél erősebb légmozgással járó fagyoknál minden fagyvédelmi technológia hatástalan. A kapcsolódó költségek miatt 3-4 millió forint feletti hektáronkénti áruérték esetén éri meg alkalmazni azokat. Hatékony fagyvédelmi beavatkozást – annak összetett jellege miatt – csupán nagy pontosságú, az ültetvény több pontjára is kiterjedő hő- és szélsebességmérő rendszer alkalmazásával érdemes tervezni és indítani.

Hosszú távon csak az olyan intenzív ültetvények fognak tudni gazdaságosan működni, amelyekben legalább részlegesen megoldott a fagykár elleni védekezés is. Az időjárási kockázatokat ugyanakkor jelentős tőkebefektetéssel, és megfelelő szaktudás birtokában lehet kivédeni, a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is. Az olcsó gyümölcs korszaka a jövőben már nem fog visszatérni.