Kinek jár bértámogatás?

2020. 04. 12., 14:30

A Magyar Közlöny 2020. április 10-i számában jelentek meg új rendelkezések, amelyek a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben tartalmaznak munkajogi vonatkozású szabályokat. A rendelkezéseket a Rátkai Ügyvédi Iroda ismerteti.

Hosszabb munkaidőkeret

A Kormány 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete tartalmaz a munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó szabályokat – kezdi a Munkajogi blog friss bejegyzését a Rátkai Ügyvédi Iroda.

  • A munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el (egyoldalúan) és a rendelet hatályba lépését (2020. április 11.) megelőzően elrendelt munkaidőkeretet a munkáltató legfeljebb 24 hónapos időtartamra meghosszabbíthatja.
  • Nem lehet eltérni a Munka törvénykönyve alábbi rendelkezéseitől: a napi munkaidő beosztásának minimuma és maximuma (teljes munkaidő esetén legalább 4 óra; teljes és részmunkaidő esetén legfeljebb 12 óra); a napi, heti pihenőidőre és pihenőnapra vonatkozó rendelkezésektől (kivéve egyes ágazatokban, pl. polgári repülés, vasúti személyszállítás).
  • Amennyiben kollektív szerződés van hatályban és a fentiektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, úgy azok nem alkalmazhatóak a rendelet hatálya alatt.

Fontos, hogy sem a legfeljebb 24 órás munkaidőkeret, sem a korábban, megállapodással létrejött, az Mt-ben foglaltnál hosszabb munkaidőkeretet nem érinti az, ha a veszélyhelyzet megszűnik.

Bértámogatás

A Kormány 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek mentén a munkáltatók támogatást igényelhetnek.

A rendelet alkalmazásában „csökkentett munkaidő” a  veszélyhelyzet kihirdetését (2020. március 11.) követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú; „egyéni fejlesztési idő” ha a munkavállaló a  munkaköréhez, vagy a  munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a  csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól; „létszámtartási kötelezettség” pedig a munkáltató kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.

A rendelet értelmében az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a  munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha

  • a munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban; a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét;
  • a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében, továbbá a támogatás iránti kérelmében bemutatja a  csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a  veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a  gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését; valamint a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette, legalább hat hónapja működik, továbbá a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában;
  • a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra; hónapokban állapítható meg. A támogatás időtartama három hónap. A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett (nettó) összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. Ugyanakkor a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható; egyébként a támogatás köztehermentes.

A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével köteles vállalni, hogy csökkentett munkaidőben, vagy a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ezen túlmenően a munkavállaló a támogatás igénybevételekor vállalja a jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, illetve azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkáltató rendelkezésére áll.

A munkáltató a támogatás igénybevételekor köteles vállalnia

  • a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig;
  • azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
  • azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak.

Ezen kívül a munkáltató köteles vállalni azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, valamint azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

A támogatás akkor nyújtható, ha a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn; illetve a munkáltató megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek és ezt igazolja, továbbá nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; továbbá bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Nem nyújtható a rendelet szerinti támogatás a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz, valamint munkaerő-kölcsönzéshez.

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható. A kérelmet a munkáltató a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett, erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújthatja be. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a csökkentett munkaidőről, illetve az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodást. A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

Megszűnik a támogatás – többek között –, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül.

A munkáltató a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig nem teljesíti, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.

A rendelet 2020. április 16-án lép hatályba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS