Veszélyes üzemi felelősség: a legfontosabb tudnivalók

2022. 04. 04., 09:25

Léteznek olyan tevékenységek, amelyek folytatása az átlagosnál nagyobb veszélyt hordoz magában, ezért akár kisebb probléma bekövetkezése is súlyos károkkal járhat. A veszélyes üzemnek minősülő tevékenységekből eredő károkért való felelősséggel a törvény külön foglalkozik. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Veszélyes üzem: fokozott veszéllyel járó tevékenység

A veszélyes üzemi felelősség olyan tevékenységek esetén merül fel, amelyek fokozott veszéllyel járnak. A törvény szándékosan nem ad szűkebb meghatározást a veszélyes üzemre. Nem határozza meg közelebbről, hogy melyek a fokozott veszéllyel járó tevékenységek. Ennek oka, hogy a tudományos, technikai fejlődés és a társadalmi változások következében gyorsan bővülhetnek és változhatnak a veszélyes üzem körébe tartozó tevékenységek. Így szükség esetén könnyebb kibővíteni a veszélyes üzemnek minősülő tevékenységek körét, anélkül, hogy ez jogszabály módosítást igényelne. Általánosságban veszélyes üzemnek nevezhető minden olyan tevékenység, amely rendellenesség esetén az átlagoshoz képest fokozottabb veszélyt hordoz magában.

A bírósági gyakorlatban már kialakult, hogy rendszerint mely tevékenységek számítanak fokozott veszéllyel járó tevékenységnek. Leggyakoribb példának a gépjárművek üzemeltetését szokás felhozni. Ám ebbe a körbe tartozik a legtöbb gépi működtetési berendezés, eszköz, szerszámok használata. Veszélyes üzem többek közt a természeti erőforrások felhasználásával működő berendezés, energiatermelő és hordozó berendezések működtetése (pl. erőművek, elektromos rendszerek). Ide tartozik a lőfegyverekkel, lőszerekkel, veszélyes anyagokkal végzett munka is. A veszélyes üzem szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat (pl. hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás). Ide sorolható az is, ha valaki veszélyes állatot tart.

Felelős személy az üzembentartó?

A veszélyes üzemből eredő kárért az a személy felelős, aki e tevékenységet folytatja. A tevékenység folytatójának – más néven: üzembentartónak - az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Üzembentartónak számít a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy akkor is, ha a tevékenységet nem a saját, hanem más érdekében folytatja.

Üzembentartó, aki a fokozottan veszélyes tevékenységet fenntartja, tartósan üzemelteti. A veszélyes üzem az üzembentartó irányítása, felügyelete, ellenőrzése mellett működik. Az üzembentartó van abban a helyzetben, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel elkerülhető, hogy a veszélyes üzem másoknak kárt okozzon. Az üzemeltetés rövid időre való átengedése nem változtatja meg az üzembentartó személyét.

Veszélyes üzemi felelősség esetén nem könnyű kibújni a felelősség alól

A veszélyes üzemi felelősség ún. objektív felelősség. Ez azt jelenti, hogy a felelősség nem függ attól, hogy az üzemeltető vétkes-e a károkozásban.

Az üzemeltető csak akkor mentesül a veszélyes üzemi felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Az üzembentartónak egyrészt azt kell bizonyítani, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő. A kárt előidéző ok akkor elháríthatatlan, ha nem létezik olyan megoldás, amellyel a kár elkerülhető lett volna. Tehát a technikai, műszaki előírások betartása, az elvárható magatartás tanúsítása önmagában nem mentesíti a felelősség alól az üzembentartót, ha a kár egyébként elkerülhető lett volna, de az üzemben tartó a szükséges intézkedéseket nem tette meg.

A mentesüléshez azt is bizonyítani kell, hogy a kárt a veszélyes üzemi tevékenység körén kívüli, külső ok idézte elő. Ilyen külső ok lehet például a károsult vagy harmadik személy elháríthatatlan közrehatása vagy a vis maior. Vis maior az ellenállhatatlan, elháríthatatlan külső erő vagy esemény, például természeti katasztrófa, háború.

A károsult is lehet felelős?

Előfordulhat, hogy a veszélyes üzem miatt kárt szenvedő személy is közrehatott a kár bekövetkeztében.  Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. Ha viszont a kár akkor is bekövetkezett volna, ha a károsult nem tanúsít felróható magatartást, akkor az üzembentartónak a teljes kárt meg kell térítenie.

Ha a kár bekövetkezésében közreható személy vétőképtelen (pl. gyermek), akkor az üzembentartót a vétőképtelen károsulttal szemben teljes felelősség terheli. Ebben az esetben az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben megtérítési igényt érvényesíthet a vétőképtelen személy közrehatása miatt.

Rövidebb elévülési idő veszélyes üzemi felelősség esetén

Az általános 5 éves elévülési időhöz képest a veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés 3 év alatt évül el.

Fontos azonban tudni, hogy a 3 éves elévülési idő letelte esetén sincs elzárva a károsult attól, hogy követelését érvényesíthesse. Ilyenkor a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó általános szabályok szerint, az 5 éves elévülési időn belül teheti ezt meg. Ekkor viszont már nem a veszélyes üzemi felelősség szabályait kell alkalmazni. Ez például azzal jár, hogy a károkozó könnyebben mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkezte neki nem volt felróható.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 19:40:21
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ismételten kiállítóként vett részt a már harmadik alkalommal megrendezett üzleti eseményen, ahol olyan égető kérdésekre igyekeztek vállalkozások vezetői számára válaszokkal adni, mint a fenntarthatóság, finanszírozás, munkaerő-kölcsönzés és atipikus foglalkoztatási formák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS