„Véletlenül” felszámolás alatt? – A felszámolási eljárás alapvető tudnivalói

2023. 07. 07., 13:21

A felszámolási eljárások száma jelentősen megugrott 2022-2023-ban. Mit jelent pontosan a felszámolási eljárás, mikor kerülhet rá sor? „Véletlenül” is felszámolás alá kerülhet egy cég? Az alapvető tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

A felszámolási eljárás célja

Mondanom sem kell, hogy a felszámolási eljárásról külön törvény rendelkezik. Ebben találhatjuk meg a felszámolás célját is – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Vagyis a cél, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteket, mint például a cégeket megszüntessék, és a még meglévő vagyonukból kifizessék a hitelezőket.

Nagyon fontos, hogy a felszámolási eljárás csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A magánszemély adósokkal szemben felszámolás helyett végrehajtási eljárásban lehet fellépni a követelés behajtása érdekében.

Mire sor kerül a felszámolási eljárásra nem biztos, hogy az adós cégnek bármilyen vagyona lenne. Ilyen esetben a hitelezők végül üres kézzel távoznak majd. Ennek ellenére azonban számukra is létfontosságú lehet a felszámolási eljárás, hiszen az hivatalosan igazolja, hogy a követelésük behajthatatlan. Így bár pénzhez nem jutnak, de a könyvelésükben sem kell évekig görgetni a fennálló követelést. Fontos szempont továbbá az is, hogy a fizetésképtelen cégek ne maradjanak a gazdasági körforgásban, hiszen ezzel csak újabb és újabb veszteségek keletkeznek, magukkal rántva másokat is.

A felszámolható vagyon köre

Fő szabály szerint a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

Hogyan lehetséges, hogy a felszámolási eljárás alatt is szerezhet vagyont a fizetésképtelen cég?

  • A felszámolási eljárást nem mondhatjuk rövid eljárásnak, hiszen akár évekig is eltarthat. Mindeközben pedig a cég még tovább működhet, amennyiben a felszámolást vezető felszámoló ezt tartja célszerűnek. A további működés pedig további bevételt is eredményezhet.
  • Olyan esetek is vannak, amikor a cég azért vált fizetésképtelenné, mert őt sem fizette ki valaki más határidőben. A felszámoló feladatai közé tartozik a felszámolás alatt lévő cég kintlévőségeinek behajtása is.

Szerencsés esetben tehát a cég vagyona annak ellenére gyarapodhat, hogy ő maga már felszámolás alatt áll. Természetesen ilyen esetben az újabb vagyon is a hitelezők kifizetését szolgálja majd.

A felszámolási eljárás megindítása

A felszámolási eljárást bíróság előtt kell megindítani. Ez azonban nem egy peres eljárás, így ne arra számíts, mintha pert indítanál. A felszámolási eljárásban a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ezt főként okiratok alapján teszi meg és hozza meg a döntést. Ha a bíróság elrendeli az adós felszámolását, kijelöli a felszámolót. A továbbiakban már a felszámoló folytatja le a felszámolási eljárást.

A törvény pontosan meghatározza, hogy ki jogosult a felszámolási eljárást megindítani, és mindezt hogyan teheti meg.

Ami első pillantásra meghökkentő lehet, hogy a hitelező mellett az adós is kérheti a felszámolási eljárás megindítását maga ellen. Ennek azonban megvan a maga oka. Mint említettem, a felszámolás célja nem csupán a hitelezők kielégítése, de az is, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezeteket megszüntessék. Ha egy adós azt látja, hogy már nem tud kilábalni szorult helyzetéből, nem tudja kifizetni az adósságait és biztosítani a további működését, akkor nem feltétlenül kell megvárnia, míg valaki felszámoltatja. Mivel ilyen helyzetben nem kerülhet sor végelszámolásra, hiszen arra fizetésképtelenség esetén nincs mód, így nincs más út a megszüntetéshez. Tehát ő maga is kezdeményezheti a saját felszámolási eljárásának megindítását.

Mikor beszélhetünk fizetésképtelenségről?

A törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor az adós fizetésképtelensége megállapítható.

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
  • a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
  • a végelszámolási eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai sem vállalják azok rendezését.

„Véletlenül” is felszámolás alá kerülhet egy cég?

A felszámolási eljárás jogszabályi célja a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezetekkel szembeni eljárás. Ugyanakkor a való gazdasági életben nem egyszer kerül sor a felszámolási eljárás kezdeményezésére abból a célból, hogy a hitelező rábírja az adóst a tartozása kifizetésére.

Ennek oka, hogy szemben egy peres eljárással, a felszámolási eljárás elrendelését megelőzően igen rövid határidővel dönt a bíróság. A másik érv, hogy a felszámolás elrendelése esetén már sok minden foroghat kockán, így várható, hogy az adós a fenyegetettség hatására valahogyan mégis rendezi az adósságát.

A felszámolás iránti eljárásban a bíróság az okiratokra támaszkodik és nem fog hosszas vitarendezésbe kezdeni a követeléssel kapcsolatban. Éppen ezért a szükséges ismeretek hiánya oda vezethet, hogy az adós egyszer csak, mintegy „véletlenül” a felszámolásban találja magát. Éppen ezért időben érdemes tájékozódni és ügyvédhez fordulni segítségért.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS