A felszámolási eljárások száma jelentősen megugrott 2022-2023-ban. Mit jelent pontosan a felszámolási eljárás, mikor kerülhet rá sor? „Véletlenül” is felszámolás alá kerülhet egy cég? Az alapvető tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
Mondanom sem kell, hogy a felszámolási eljárásról külön törvény rendelkezik. Ebben találhatjuk meg a felszámolás célját is – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Vagyis a cél, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteket, mint például a cégeket megszüntessék, és a még meglévő vagyonukból kifizessék a hitelezőket.
Nagyon fontos, hogy a felszámolási eljárás csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A magánszemély adósokkal szemben felszámolás helyett végrehajtási eljárásban lehet fellépni a követelés behajtása érdekében.
Mire sor kerül a felszámolási eljárásra nem biztos, hogy az adós cégnek bármilyen vagyona lenne. Ilyen esetben a hitelezők végül üres kézzel távoznak majd. Ennek ellenére azonban számukra is létfontosságú lehet a felszámolási eljárás, hiszen az hivatalosan igazolja, hogy a követelésük behajthatatlan. Így bár pénzhez nem jutnak, de a könyvelésükben sem kell évekig görgetni a fennálló követelést. Fontos szempont továbbá az is, hogy a fizetésképtelen cégek ne maradjanak a gazdasági körforgásban, hiszen ezzel csak újabb és újabb veszteségek keletkeznek, magukkal rántva másokat is.
Fő szabály szerint a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
Hogyan lehetséges, hogy a felszámolási eljárás alatt is szerezhet vagyont a fizetésképtelen cég?
Szerencsés esetben tehát a cég vagyona annak ellenére gyarapodhat, hogy ő maga már felszámolás alatt áll. Természetesen ilyen esetben az újabb vagyon is a hitelezők kifizetését szolgálja majd.
A felszámolási eljárást bíróság előtt kell megindítani. Ez azonban nem egy peres eljárás, így ne arra számíts, mintha pert indítanál. A felszámolási eljárásban a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ezt főként okiratok alapján teszi meg és hozza meg a döntést. Ha a bíróság elrendeli az adós felszámolását, kijelöli a felszámolót. A továbbiakban már a felszámoló folytatja le a felszámolási eljárást.
A törvény pontosan meghatározza, hogy ki jogosult a felszámolási eljárást megindítani, és mindezt hogyan teheti meg.
Ami első pillantásra meghökkentő lehet, hogy a hitelező mellett az adós is kérheti a felszámolási eljárás megindítását maga ellen. Ennek azonban megvan a maga oka. Mint említettem, a felszámolás célja nem csupán a hitelezők kielégítése, de az is, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezeteket megszüntessék. Ha egy adós azt látja, hogy már nem tud kilábalni szorult helyzetéből, nem tudja kifizetni az adósságait és biztosítani a további működését, akkor nem feltétlenül kell megvárnia, míg valaki felszámoltatja. Mivel ilyen helyzetben nem kerülhet sor végelszámolásra, hiszen arra fizetésképtelenség esetén nincs mód, így nincs más út a megszüntetéshez. Tehát ő maga is kezdeményezheti a saját felszámolási eljárásának megindítását.
A törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor az adós fizetésképtelensége megállapítható.
A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
A felszámolási eljárás jogszabályi célja a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezetekkel szembeni eljárás. Ugyanakkor a való gazdasági életben nem egyszer kerül sor a felszámolási eljárás kezdeményezésére abból a célból, hogy a hitelező rábírja az adóst a tartozása kifizetésére.
Ennek oka, hogy szemben egy peres eljárással, a felszámolási eljárás elrendelését megelőzően igen rövid határidővel dönt a bíróság. A másik érv, hogy a felszámolás elrendelése esetén már sok minden foroghat kockán, így várható, hogy az adós a fenyegetettség hatására valahogyan mégis rendezi az adósságát.
A felszámolás iránti eljárásban a bíróság az okiratokra támaszkodik és nem fog hosszas vitarendezésbe kezdeni a követeléssel kapcsolatban. Éppen ezért a szükséges ismeretek hiánya oda vezethet, hogy az adós egyszer csak, mintegy „véletlenül” a felszámolásban találja magát. Éppen ezért időben érdemes tájékozódni és ügyvédhez fordulni segítségért.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.